Lelépő
Image default

Deák Ferenc az esernyője végére szúrt zsemlével etette kedvenc medvéjét – 10 érdekesség a Fővárosi Állatkertről

Kevés budapesti intézmény őriz annyi legendát, mint a Fővárosi Állat- és Növénykert. 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit, azóta generációk találkozóhelye, tudományos műhely és építészeti csemege egyben. A „haza bölcsétől” az Elefántkapuig, Xantus Jánostól a Nagyszikláig tíz pontban idézzük fel a legizgalmasabb történeteit.

A Városliget szélén álló, Európa egyik legrégibb állatkertje nemcsak állatokról szól: alapítók, tervezők, híres látogatók és korszakos építészeti megoldások formálták. A következő válogatásban a nagy pillanatok és a kedves apróságok is helyet kapnak.

Fotó: Fortepan

1. 1866. augusztus 9.: megnyílik a pesti állatkert

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-os indulásával Európa legrégebbi állatkertjeként tartjuk számon. A Városligetben kapott otthont, és látogatása már indulásakor is társasági eseménynek számított.

2. Az első igazgató: Xantus János

Az utazó, etnográfus, természettudós, Xantus János sokoldalúsága alapozta meg az intézmény tudományos rangját. Vezetésével a gyűjtemény gyorsan gyarapodott, a közönség pedig valódi „világszalonként” kezdte emlegetni a kertet.

Fortepan / Urbánné dr. Lux Judit

3. A nyitáskori arculat építészei

Az első épületeket Szkalnitzky Antal és sógora, ifj. Koch Henrik tervezték. A pavilonok a 19. század közepi ízlést tükrözték, és meghatározták az állatkert korai karakterét.

4. Ajándékok a Füvészkerttől és Xantustól

Gerenday József, a Füvészkert igazgatója több mint száz példányból álló gyűjteményét ajánlotta fel, Xantus pedig amerikai papagájokkal, galambokkal és más szárnyasokkal gazdagította a kollekciót. A nyitókínálat így rögtön sokszínű lett.

5. A „házi kassza” és az állatkert legendája

Feljegyzések szerint Gerenday felesége, Sebastiani Lujza sürgette leginkább az állatkert létrehozását, nem ok nélkül. A megvásárolt állatok ellátása addig a családi kasszát terhelte.

6. Deák Ferenc és Kristóf, a barnamedve

A „haza bölcse” a megnyitás után szinte naponta betért kedvencéhez, Kristófhoz. A legenda szerint esernyője hegyére tűzött zsemlével etette a medvét.

Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Eötvös Loránd

7. Xantus terepen is gyűjtött

Az első igazgató nem elégedett meg adományokkal. Titeltől Galacig bejárta az Al-Dunát, hogy vízi- és gázlómadarakat gyűjtsön. A terepmunka nyomán a pesti állatkert korán különleges fajokkal büszkélkedhetett.

8. Szecessziós csoda a kapuban

A 20. század eleji megújuláskor szecessziós pavilonok és az ikonikus Elefántkapu születtek (Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevével fémjelezve). Ezek a máig meghatározó részletek a kert építészeti aranykorát jelzik.

Fortepan / Gara Andor

9. A Nagyszikla és a Kisszikla – mérnöki attrakció

A vasbetonból formált mesterséges sziklamonstrumok nemcsak látványosak, hanem korszakos mérnöki teljesítmények is. Panorámát és természetközeli élményt adnak a város közepén, d e kijelenthető az is, hogy jóval megelőzték koruk állatkerti trendjeit.

10. Háborúk, újjáépítés, fajvédelem

A 20. század viharai súlyosan megtépázták a gyűjteményt, de a kert újjászületett. Ma nemzetközi tenyészprogramokban (pl. EEP) vesz részt, botanikai gyűjteményt gondoz, és kiemelt oktatási-közösségi szerepet vállal.

Lelépő, fotók: Fortepan

Kapcsolódó