A Fővárosi Állat- és Növénykert éles hangon bírálta azt, hogy összemossák az állatkerti és cirkuszi funkciókat, amelyek megfogalmazásuk szerint gyökeresen eltérnek egymástól.
A Fővárosi Nagycirkusz bekapcsolná működésébe a Biodómot
Az Állatkerttel szomszédos Fővárosi Nagycirkusz fejlesztésével kapcsolatban az elmúlt években arról volt szó, hogy egy új helyszínen új Nemzeti Cirkuszművészeti Központ épül, amelynek helyszíneként a Nyugati pályaudvar melletti, Eiffel tér – vasúti pálya – Ferdinánd híd – Podmaniczky utca által határolt terület lett kijelölve. A költözés után a jelenlegi cirkuszi telket az Állatkert kapná vissza. Minderről már több kormányhatározat is született.
Egy, a múlt héten megjelent interjúban azonban Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója úgy fogalmazott, hogy
nem vetné el annak a gondolatát sem, hogy szimbiózis alakuljon ki a cirkusz és a Biodóm-projekt között, illetve, hogy a Biodóm területét valamilyen módon bekapcsolják a cirkusz működésébe.
A Fővárosi Állat- és Növénykert közleményben adott hangot annak, hogy visszautasítják azt az ötletet, hogy az állatkerti és a cirkuszi funkciókat akár csak részben összevonják, összemossák, mint ahogyan azt is, hogy ismét visszatérjen az a korszak, amikor az Állatkert amúgy sem túl nagy területét újra és újra megcsonkították.
„Az állatkertek nem cirkuszok”
Az állatkertek és a cirkuszok közötti különbségek miatt a nemzetközi állatkerti szakma, de a Fővárosi Állat- és Növénykert számára is elvi kérdés, hogy a két műfaj között semmiféle keveredés ne legyen – hangsúlyozzák közleményükben, kiemelve. az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA), amelynek a Fővárosi Állat- és Növénykert is tagja,
nem is fogad a tagságába olyan intézményeket, ahol a tevékenység részeként cirkuszi elemek is megjelennek.
Emlékeztetnek arra is, hogy a területének nagyságát tekintve azonban a Budapesti Állatkert messze nem tartozik az európai élvonalba. A múltban még rosszabb volt a helyzet, hiszen az intézmény történetének első kilencven évében a kert területe tizennyolc hektárról több lépésben kevesebb, mint tizenegy hektárra zsugorodott, majd ezt követően több mint fél évszázadon át változatlan maradt.
Többek között a Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi telkét is az Állatkert területéből hasították ki.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy 2014-től aztán végre fordulat állt be, mert az Állatkert területe – az intézmény története során először – végre gyarapodni is tudott, elsősorban az által, hogy a megszüntetett Vidámpark területét az Állatkert kapta meg (illetve kapta vissza). Így a jelenlegi terület már tizennyolc hektárnyi, vagyis sikerült visszatérni ahhoz a területnagysághoz, amennyit eredetileg, még 1864-ben az Állatkert számára kijelöltek.
„A Biodóm sem cirkusz”
A Biodómmal kapcsolatban kiemelték: a Biodómot magát úgy érdemes elképzelni, mint egy állatkertet állatkifutókkal, növényzettel, sétányokkal, amelyek azonban mind egy nagy búra alatt vannak, rossz idő esetén is versenyképes szabadidős alternatívát kínálva akár egy egész napos látogatásra.
A tervek szerint a Biodómban a korszerű és változatos élményeket kínáló bemutatás, illetve a veszélyeztetett fajok természetvédelmi célú szaporítása mellett kiterjedt oktató, ismeretterjesztő tevékenység is folyna, különös tekintettel olyan témákra, mint az élővilág sokfélesége és fejlődése, vagy éppen a tengerek élővilága. Ez a törekvés kapcsolódik az Európai Bizottság „Együtt a biológiai sokféleségért!” kezdeményezéséhez, illetve az ENSZ által a 2021-től 2030-ig tartó időszakra meghirdetett Óceánok Évtizede programhoz is.
„A Biodómot tehát az Állatkert nem cirkusznak, hanem természeti élményközpontnak és afféle Noé bárkájának szánja” – húzzák alá.
Lelépő.hu, fotók: Fővárosi Állat- és Növénykert