A MNM Babits Mihály Emlékháza kiváló választás nyári úti célnak az irodalom rajongói számára. Nagy élmény a híres aláírásfal böngészése, ahol a Nyugat folyóirat nagyjai mellett a korszak híres művészegyéniségei is feljegyezték nevüket. A városra és környékére nyíló kilátás éppúgy bűvöli el a látogatókat, ahogy annak idején Babitsékat is.
Babits Mihály a 20. századi magyar irodalom meghatározó egyénisége 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni. Ekkor sikerült ez előhegyi nyaralót feleségével, Török Sophie-val megvásárolniuk. Az eredetileg szoba-konyhás házikót évről évre bővítették, újabb helyiségeket toldottak hozzá. Ahogy Arany Jánostól idézi Babits:
„Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, csak múló tanyául, mint a fecskefészek.”
A verandáról pompás kilátás nyílik a Várhegyre, a Bazilikára a Dunára. Ahogy Nagy Endre fogalmazott,
„…a verandának van egy tágas fehér fala, ami egy nagy autogram album”.
Itt a Babits-ház vendégei, a kor tekintélyes írói, költői, irodalmárai, művészei örökítették meg nevüket. Babits Mihály tizenhárom nyarat töltött Esztergomban, az utolsókat már rohamosan romló egészségi állapotával, súlyosodó betegségével küszködve. Számos fontos, nagy verse született ebben a mesés házban, egyéb irodalmi munkái mellett például a Jónás könyve.
A költő halála után a ház „kísértetlakká” vált.
Özvegye többé nem töltötte itt a nyarait. Az elkövetkezendő években sokféle lakója volt a háznak, minek következtében az épület állaga rohamosan pusztult. Az áldatlan állapotnak 1960-ban lett vége. Az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította a házat, majd elkészültek a rekonstrukciós tervek. A helyreállítási munkák befejeztével, 1961. augusztus 6-án nyitották meg a Babits-házat, mint látogatható emlékhelyet, múzeumot az érdeklődők és irodalomkedvelők számára.
Lelépő, forrás és fotók: MNM Facebook oldala