A II. világháború során eltűnt a budai vár egyik éke, mások súlyos károkat szenvedtek. A Nemzeti Hauszmann Program keretében azonban igazi újjászületéseknek lehetünk szemtanúi
Díjnyertes vaskapu ékesítette a budai várat
Hauszmann Alajos építész a Királyi Palota bővítésekor annak új, északi homlokzatára egy a magyarság szimbolikájával gazdagon díszített főbejáratot álmodott meg. A Jankovits Gyula szobrász „Hungária” című szoborcsoportjával ékesített oromzat alatt nyíló kapuzaton léphettek be a palotába a meghívott vendégek. A kovácsoltvas főkapu és a két kisebb gyalogos kapu együttese a híres műlakatos és díszműkovács, Jungfer Gyula lenyűgöző szépségű szecessziós stílusú alkotása volt.
Még az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatták, valamint díjazták.
A népi virágmotívumokkal és a Szent Korona másolatával ékesített vaskaput Ferenc József 1900 februárjában, még a párizsi kiszállítás előtt, személyesen tekintette meg Jungfer lakatosműhelyében. A kaput és a két ajtót finom alumínium lazúr festékkel Drobnitsch György mázolta le feltűnő gondossággal. Jungfer Gyula alkotásával a világkiállításon nemcsak a Grand Prix-t (nagydíjat) nyerte el, hanem
a Francia Becsületrend lovagkeresztjét is hazavihette.
A déli kapu is különlegesen szép volt
A főbejárati vesztibülből (előcsarnokból) dél felé tovább haladva, a Róth Miksa műhelyében készült színes üvegtetővel fedett belső udvarba érkeztek a vendégek hintói, illetve később autómobiljai. Ezek a déli kapun keresztül hagyhatták el a palota épületét, miután a vendégek kiszálltak a kocsikból és beléptek a Duna felé eső ruhatár előcsarnok főbejáratán. A tölgyfából kifaragott és kovácsoltvas betétekkel kombinált déli kapu is különleges volt. Szárnyaiban a gyalogosok számára is kinyitható ajtóbetéteket helyeztek el, így azt kocsi és gyalogos kijáróként egyaránt használhatták.
A déli kijárat, a Várhegy szintkülönbsége miatt a mélyebben fekvő Palota tér (ma: Hunyadi-udvar) felé eső homlokzat első emeletén helyezkedett el. Hauszmann Alajos a szintkülönbségek áthidalására
bábos kőkorláttal és obeliszkekkel díszített rámpaművet tervezett.
A rámpa kőfaragó munkáit Ney Ede és Társa műhelyében készítették. Mívesen megmunkált hazai köveket használtak, míg a járófelületeket kockakővel, a járdákat Walla-féle korszerű keramitburkolattal látták el.
Nem élte túl a II. világháborút
A Budavári Palota északi kovácsoltvas főkapuja csak kisebb sérülésekkel vészelte át a II. világháborút, azt követően azonban leszerelték, majd nyoma veszett. Az épületegyüttes a háborút követő több évtizedes hányattatás után,
az 1960-as években megindult leegyszerűsítő átalakítás áldozatává vált.
A munkálatok során az északi épületszárnyat nyugat felé három ablaktengellyel kibővítették. Megszüntették az északi főbejáratot és a déli kijáratot, illetve teljesen elbontották a Hunyadi-udvar rámpáját is. A „lecsendesített” és kibővített, „A” épületnek elnevezett szárnyban a munkásmozgalmi múzeum kapott helyet.
A Nemzeti Hauszmann Program részeként újjáépítik a Budavári Palota korábban megszüntetett, Sándor-palotára néző északi főbejáratát és déli kijáratát. De nem csak ez születik újjá, hanem a hozzá tartozó homlokzatok és a rámpa a Hunyadi-udvarban. A rekonstrukció eredményeként ismét akadálymentes lesz a kapcsolat a Budavári Palota „A” épületen keresztül a Szent György tér és a Hunyadi udvar között. Mindezen felül a régi-új főbejáraton keresztül bejárhatóvá válnak az újjászülető első emeleti ünnepi fogadótermek.
A szalonok közel kétszáz méter hosszú térsora az úgynevezett dunai enfilade.
Ahogyan azt a Lelépő is megírta, aBudavári Palotanegyed helyreállításának újabb állomásaként megújították a Csikós udvart és a Török kertet összekötő kör alakú Karakas pasa tornyot. Itt mostantól információs pont, ajándékbolt, teraszos kávézó és mosdó várja a látogatókat.
Ilyen meseszép lett a Budavári Palotanegyed új látványossága, a Karakas Pasa tornya
(Forrás és fotók: Nemzeti Hauszmann Program Facebook oldala)