Ahogy a természet újraéled, a romvárak is életre kelnek – itt az idő, hogy felfedezzük a múlt csendes őreit!
Tavasszal a természet szinte hívogat: rügyfakadással, madárdallal és langyos szellővel kíséri azokat, akik útra kelnek. Aki pedig nem a legnépszerűbb turistacélpontokat keresi, annak a kevésbé ismert, illetve a kevésbé forgalmas magyar romvárak valódi kincseket rejtenek – nemcsak történelmi jelentőségük, hanem páratlan környezetük miatt is.
Mutatunk négy erődítményt, amelyek méltán érdemlik meg, hogy tavasszal a bakancslistádra kerüljenek.
1. Tátika vára – A Keszthelyi-hegység őrszeme
A Balaton-felvidék lankái között megbúvó Tátika vára az egyik legrégebbi kőváraink közé tartozik. A Rezi és Zalaszántó között magasodó vulkanikus kúpon álló romokhoz hangulatos erdei ösvény vezet, a csúcson pedig lélegzetelállító panoráma tárul elénk a Keszthelyi-hegységre és a Tapolcai-medencére. Tavasszal, amikor a lombkorona még csak szűrt fényt vet a tájra, különösen festői látványt nyújt.
2. Csobánc vára – Tavaszi szél a tanúhegy tetején
A Csobánc a Balaton-felvidék egyik legkarakteresebb tanúhegye, amelynek tetején az egykor rettenthetetlen végvár romjai magasodnak. A túra nem hosszú, de meredek kaptatóval jutalmazza a természetjárót – a kilátás viszont mindenért kárpótol. A tavaszi időszak különösen kedvező, hiszen ilyenkor még nem perzsel a nap, a hegyoldal pedig virágzó vadnövényekkel és lepkékkel van tele.
3. Siroki vár – Az ország legvadregényesebb sziklavára
A Mátra és Bükk közötti átmeneti zónában áll Sirok vára, amely valósággal belesimul a természetbe. A sziklába vájt üregek és alagutak izgalmas felfedezésre csábítanak, a felsővárból pedig páratlan kilátás nyílik a környező dombvidékre. Tavasszal az éledő növényzet, az éles fények és árnyékok játéka különösen szép kontrasztot alkot a romos falakkal.
4. Vitányvár – A természet és az idő közös alkotása
A Vitányvár romjai a Vértes hegység keleti peremén, sűrű erdő mélyén rejtőznek, távol a zajos turistautaktól. Az erődítményt a 14. században emelték, s bár ma már csak falmaradványai állnak, vadregényes hangulata és a környező dombvidék csendje különleges hangulatot ad a helynek. A várat a természet fokozatosan visszafoglalta: mohás kövei között tavasztól madárdal visszhangzik, a fák koronái védelmezőn borulnak a hajdani kőfalak fölé. A Vitányvár nemcsak történelmi emlékhely, hanem a természet és az idő közös alkotása – ideális úti cél azoknak, akik a csendes felfedezést keresik, és szívesen engedik, hogy az erdő és a múlt egyszerre meséljenek.
Lelépő