A kockásliliom nem kiált hivalkodó, nem kiált a figyelemért, de ott virágzik, ahol a természet még szólni tud. Ha az erdőben járunk tavasszal, talán mi is megláthatjuk. Nem csak egy virág – hanem egy finom, szinte alig észrevehető jelzés arról, hogy az élet akkor is zajlik, ha nem harsog. És ez a tavasz egyik legszebb tanítása.
Van egy virág, amelyről első ránézésre talán azt hisszük: nem is igazi. Mintha egy finom kézzel hímzett textildarab hajolt volna meg a föld fölött, alázatosan, mégis kecsesen. Ez a kockásliliom (Fritillaria meleagris) – hazánk egyik legkülönlegesebb, védett tavaszi vadvirága, amely most, március végétől április közepéig bontja szirmait a réteken és a ligeterdőkben.
A virág nevét a páratlanul különös mintázatáról kapta: harang alakú szirmait sötétbordó és rózsás négyzetek váltakozása díszíti, mintha sakktáblát vagy finom hernyóselymet rejtene. Nem harsány, inkább szinte szerényen megbújik a fűszálak között.
A kockásliliom a rétek tünékeny lakója. Ahhoz, hogy megjelenjen, nem elég a víz vagy a napsütés – hosszú évek alatt kialakult, bolygatatlan élőhelyekre van szüksége, ahol a természet még saját ritmusában lélegezhet. Nemcsak különleges szépsége, de ökológiai érzékenysége miatt is védett növény: leszedni tilos, és élőhelyeit is csak tisztelettel, alázattal szabad megközelíteni.
Lelépő, fotók: Habarics Béla, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság