Róna József neve egybeforrt a magyar monumentális szobrászattal. Alkotásai ma is meghatározó részei Budapest városképének, számos Nagykörúti és Andrássy úti épület homlokzatán, valamint a Vígszínház, a Magyar Nemzeti Bank és a Kossuth téri Kúria díszeiként találkozhatunk velük.
Leghíresebb munkája Savoyai Jenő lovasszobra, amely a Budavári Palota Dunára néző teraszán áll. Róna nem csupán kiemelkedő művész volt, hanem saját bronzöntödét is alapított, amely a korszak legjelentősebb szobrainak kivitelezésében játszott kulcsszerepet.
Lássunk tíz érdekességet erről a kivételes művészről!
1. Róna József 1860-ban született Lovászpatonán, egy nemesi család gyermekeként. Mégis iparos pályára lépett, és öntőinasnak szegődött, majd Bécsben és Budapesten tanulta ki a szobrászmesterséget.
2. Az Országház kupolacsarnokában álló magyar uralkodók szobrai közül több is Róna keze munkáját dicséri. E monumentális alkotások ma is meghatározó részei az épület belső terének.
3. Savoyai Jenő impozáns lovasszobrát eredetileg Zenta városa rendelte meg, ám végül nem tudták kifizetni az alkotást. A magyar állam Széll Kálmán közbenjárásával és Ferenc József anyagi támogatásával vásárolta meg, így került a Budai Várba.
4. Róna a szobrászat mellett a bronzöntés mestere is volt. Az általa alapított műhelyben készült többek között a Hősök tere Millenniumi emlékművének egyes szobrai, valamint a híres Sárkányölő Szent György-szobor másolata.
5. A Hauszmann-féle kupola díszítőelemei közé tartozott a Szent Koronát tartó angyalfigurával és két mellékalakkal megalkotott szoborcsoport, amelyet Róna készített. Ezek a szobrok a második világháborúban megsérültek, majd az 1950-es években a kupolával együtt eltűntek.
6. A Budavári Királyi Palota Hunyadi-termében egykor állt Fadrusz János híres Mátyás király-lovasszobrának kicsinyített változata, amely szintén Róna öntödéjében készült.
7. Bár Róna főként Budapest ikonikus épületein hagyta ott kézjegyét, vidéki városokban is találkozhatunk szobraival. Egerben például az ő munkája Dobó István lovasszobra.
8. Róna nem kizárólag uralkodók és hadvezérek szobrait készítette, hanem mitológiai és allegorikus alakokat is. A Budavári Palota kupoláján egykor álló „Szabadság” és „Hazaszeretet” című szoborcsoportjai a magyar történelem szellemi örökségét idézték meg.
9. Róna az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában alkotott, amikor Budapest látványos fejlődésen ment keresztül. Az Andrássy út és a Nagykörút palotáinak díszítésében, valamint számos köztéri szobor létrehozásában kulcsszerepet játszott.
10. A Budavári Palota rekonstrukciója során a Róna által készített szobrok is visszakerülnek eredeti helyükre. Az elveszett alkotásokat archív dokumentumok és fényképek alapján rekonstruálják, hogy ismét méltó módon idézzék meg a magyar szobrászat egyik legjelentősebb alakját.
Róna József öröksége tovább él Budapest épületein és köztéri szobrain keresztül, alakjai a magyar történelem és művészet emlékeit őrzik. A Budavári Palota egykori díszítőelemei pedig a közeljövőben ismét visszanyerik eredeti pompájukat, méltó emléket állítva e kivételes tehetségű szobrásznak.
Lelépő, forrás és fotók: Nemzeti Hauszmann Program Facebook oldala