Róna József szobrászművész 163. évvel ezelőtt, ezen a napon született. Műveivel elsősorban a nagy köztereken, monumentális épületeinken találkozhatunk.
Róna József 1861-ben született, Lovasberényben, szegény családba. Kezdetben asztalosinasként dolgozott, később egy szobrászműteremben vállalt segítői feladatokat. Munka közben tapasztalatokat is gyűjtött, melyeket aztán Bécsben és Berlinben, ösztöndíjasként is kamatoztatni tudott.
Párizsban nagydíjat, Magyarországon állami nagy aranyérmet nyert. A Benczúr társaság tagja volt. Nagyszámú megrendelései teljesítéséhez saját bronzöntő műhelyt hozott létre, amelyben
a szobrai mellett más alkotók műveit is kiöntötték.
A Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolatát, a Hősök terén található Millenniumi emlékmű egyes szobrait, valamint az egykori Budavári Királyi Palota Hunyadi-termében felállított Mátyás király lovasszobrát is a Róna-féle öntödében készítették.
Savoyai Jenő lovasszobra, Budapest
Egyik legismertebb műve a Budavári Palota Dunára néző teraszán található lovasszobor, amely Savoyai Jenőnek, a Zentán döntő győzelmet arató, törökverő hadvezérnek állít emléket. Róna alkotása eredetileg Zenta főterére készült, de a délvidéki város pénz hiányában nem vette át az elkészült művet. A lenyűgöző alkotást végül Széll Kálmán miniszterelnök javaslatára, Ferenc József anyagi hozzájárulásával a magyar állam megvásárolta és
mai helyén, a budai Várban állították fel.
A különleges lovasszobor a csodával határos módon átvészelte a II. világháború pusztításait és az azt követő negyven év pártállami időszakát, így Jenő herceg lovasszobrát ma is eredeti helyén, a róla elnevezett Savoyai-teraszon csodálhatjuk meg.
Kossuth-szobor, Miskolc
Róna alkotta meg Magyarország első, egész alakos köztéri Kossuth-szobrát Miskolcon. Az alkotás később Rozsnyó városának is annyira megtetszett, hogy a felvidéki város elöljárósága felkérte a művészt egy másolat elkészítésére.
A szobrot a bevonuló csehszlovák hadsereg 1919-ben ledöntötte, de elpusztítani nem tudta. Mikor Rozsnyót 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz, felkérték az akkor már idős művészt, hogy hozza rendbe a megsérült szobrot. Azonban a második zsidó törvény diszkriminatív rendelkezései miatt a felújított szobor 1939-es avatásán a művész már nem vehetett részt. Hat évvel később a csehszlovák hatalom újra ledöntötte Kossuth Lajos szobrát, de a felvidéki magyarság megőrizte és Róna József alkotását 2004-ben ismét felállították Rozsnyón.
Erzsébet királyné szobra – Gödöllő
Erzsébet királyné tragikus halála után Ferenc József osztrák császár és magyar király is felkérte, hogy készítsen szobrot a szomorú sorsú feleségéről. Az elkészült alkotás ma is látható Gödöllőn, az Erzsébet-parkban.
Lelépő, forrás és fotók: Nemzeti Hauszmann Program Facebook oldala