Történelmi emlékhely lett a kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékház a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) javaslatára.
Mint írják, a műemléki épület jelentős kulturális helyszín, az ország legnagyobb Vörösmarty-emlékhelye, kiemelkedő fontosságú a nemzeti identitás kialakításában, a magyarságtudat megerősítésében.
A nemzeti identitás alakítója
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a döntésről elmondta: kiemelten fontosnak tartja, hogy történelmünk jeles helyszínei minél kitüntetettebb figyelmet kapjanak. Emellett fontos az is, hogy beépüljenek a köztudatba nemcsak mint helyszínek, de
mint magyarságunk és nemzeti identitásunk fontos építőkövei is.
„A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt figyelmet fordít a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítésére és megismertetésére. Ezért számos fórumot biztosít a különböző helyszíneknek a tudásmegosztásra és a fenntartók tapasztalatainak átadására. Vörösmarty Mihály olyan megkerülhetetlen alakja irodalomtörténetünknek, amely méltán teszi szülőházát kiemelt történelmi jelentőségű helyszínné” – fogalmazott Móczár Gábor.
A tájékoztatás szerint az emlékházba látogatók családos és csoportos programokon, tárlatvezetések vagy múzeumpedagógiai foglalkozások segítségével ismerkedhetnek meg a reformkor meghatározó alakja, Vörösmarty Mihály életével és munkásságával.
A mostani döntés értelmében hatvankét történelmi emlékhely van Magyarországon, köztük Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szülőháza.
Vörösmarty emlékházáról
A Fejér vármegyei Kápolnásnyéken, a Vörösmarty utca 31. szám alatt lévő kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékház egykor a Nádasdy család grófi ágának gazdatiszti háza volt. Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, író, műfordító, ügyvéd, politikus. A Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia korai elnevezése) rendes tagja, valamint az irodalmi élet felemelésével foglalkozó, több mint egy évszázadon át működő Kisfaludy Társaság alapító tagja volt.
A filozófiai tanfolyamot és jogot végzett, mindeközben a Perczel-család nevelőjeként dolgozó Vörösmarty 1825-ben tett szert országos hírnévre a Zalán futása című eposzával. Ezt követően költőként, íróként, szerkesztőként tevékenykedett. Ekkortájt – 1836-ban – született meg tollából a Szózat is. Nem maradt ki az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcból sem. Kossuth támogatója volt, még képviselői tisztséget is vállalt.
Vörösmarty Mihály a szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült, 1850 során kegyelmet kapott. A hányattatások következtében egészsége megromlott. Ötvenöt éves korában halt meg, sírja a Fiumei úti sírkertben található.
Lelépő, fotók: Vörösmarty emlékház hivatalos facebook oldala