Több mint hétszázéves várfalrészletet találtak a régészek a veszprémi várnegyed felújítása során. Ezen kívül egy 16. századi sáncrendszer nyomaira, muskéta- és ágyúgolyókra, valamint nyílhegyekre bukkantak a szakemberek – áll a felfedezés részleteiről beszámoló, az MTI-hez eljuttatott közleményben.
„Veszprémben már a középkorban is állt vár, amelyet a 14. századtól kezdve kőfallal vettek körül, egy szakaszon azonban még ennél is régebbi, több mint hétszázéves várfalra találtunk” – idézi a közlemény Hegyi Dórát, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének ásatásvezető régészét.
Mint mondta,
a munkálatok során a Tejfalusy Ház nyugati oldalának pinceszintjén találtak rá a 12-13. századi várfalszakaszra.
„A középkori várfalat a 18. századi barokk átépítéskor szinte mindenhol elbontották vagy felhasználták az épületekhez. Vannak olyan épületek, amelyeknek a falába belefoglalták, máshol alapfalként használták. A Tejfalusy Ház nyugati oldalának pinceszintjén ilyen falrészletet azonosítottunk” – közölte a szakember.
Ezen kívül a Piarista Gimnázium udvarán egy két és fél méter vastag, a 13-14. század fordulójából származó falszakaszt találtak – tette hozzá.
Hegyi Dóra felidézte: évszázadokon át szükség is volt a vastag falakra, a veszprémi vár a tatárok ellen ugyan védelmet biztosított, ám néhány évtizeddel később Csák Péter, az ország akkori nádora kirabolta és feldúlta. A mohácsi vész után egészen új korszak kezdődött.
Veszprém többször cserélt gazdát, 1552 és 1566, majd 1593 és 1598 között is török uralom alatt állt.
A 17-18. században a vár hol török, hol császári vagy magyar kézen volt. 1702-ben I. Lipót kiadta a parancsot Veszprém elpusztítására. Két évvel később a Rákóczi-szabadságharcban a kurucok oldalára álló várost Heister, a császári hadsereg parancsnoka és csapata kirabolta, majd felgyújtotta.
A várnegyed újjáépítése így csak a 18. század közepén kezdődhetett meg.
Az akkor elkészült barokk épületeket a jelenleg zajló, 35 ezer négyzetméter beépített és 10 ezer négyzetméter szabad területet érintő beruházásának köszönhetően a jövőben eredeti pompájukban csodálhatják meg az érdeklődők.
A feltárások során kiderült, hogy az elmúlt évszázadokban különféle módszerekkel próbálták megerősíteni a várfalakat.
„A 16. századi török ostromokat megsínylette a veszprémi vár, de mivel sem idő, sem pénz nem volt a teljes újjáépítésre, fa-föld szerkezetű sáncokkal erősítették meg a középkori várfalat, ezeket ugyanis ágyúdombnak is lehetett használni. Érdekesség, hogy van egy olyan 1572-ből származó rajz, amely megörökítette ezeket a cölöpökkel megerősített földhalmokat. Több cölöphelyet is sikerült feltárnunk a Kanonoki Ház udvarán és a Piarista Rendháznál” – mondta Hegyi Dóra.
A Körmendy Ház pincéjében rábukkantak egy 17. századi ötszögletű bástya maradványaira is.
Ezt a török hódoltság időszakában építették a vár északnyugati sarkára. A bástya belső kontúrját és egy korabeli várfalszakaszt a későbbiekben az épületbe látogatók is megtekinthetik. A Kanonoki Ház udvaráról pedig két, egymással párhuzamosan futó, de nem egykorú várfalrészlet került elő, amely arról árulkodik, hogy a középkori várfal külső oldalára egy újabb falat építettek, így próbálták ellenállóbbá tenni a várnak ezt a részét a támadások ellen.
A vár mozgalmas múltjára utalnak azok a muskétagolyók is, amelyeket szintén a régészeti feltárások során találtak a szakemberek. A muskéta, amely a mai lőfegyverek őse Magyarországon a 15. században jelent meg nagyobb számban, Mátyás király fekete seregének tagjai is ezt használták. A muskéta a 16-17. században is elterjedt maradt, bár korántsem volt könnyű kezelni.
„A várnegyedben több tucat különböző méretű muskétagolyót találtunk. Ezek között vannak olyanok, amelyeket soha nem használtak, de deformált golyók is, amelyeket biztosan kilőttek. A muskétagolyókat mindig ólomból készítették, egy fél öntőforma is előkerült” – emelte ki az ásatásvezető régész.
A vár területéről előkerültek ágyúgolyók is, többek között egy kisebb méretű mozsárágyú golyója, de a régészek számos középkori, 14-15. századi nyílhegyet is találtak.
Mint írják, a régészeti leleteket, amelyek a várhegy mozgalmas múltjáról tanúskodnak, a vár-beli Biró-Giczey Ház kiállításán tekinthetik meg az érdeklődők.
Lelépő, fotók: Hegyi Dóra