A Mária Valéria híd Esztergomot köti össze Párkánnyal. Története a Monarchia mérnöki büszkeségétől a háborúk pusztításán át az európai összefogás jelképéig ível. Százharminc év alatt a híd sok mindent túlélt és mára igazi határ menti legendává vált.
Cikkünkben tíz érdekességet gyűjtöttünk össze történetéből.
1. A híd születése
A Mária Valéria hidat két évnyi építkezést követően 1895. szeptember 28-án avatták fel. Tervezője Feketeházy János volt, a korszak egyik legjelentősebb magyar mérnöke, akinek nevéhez a budapesti Margit híd és a Szabadság híd is kötődik. A névadó Mária Valéria főhercegnő, I. Ferenc József és Erzsébet királyné legkisebb gyermeke volt.
2. Mérnöki bravúr a XIX. századból
Az eredeti acélhíd 496 méteres hosszával és öt nyílásával korának mérnöki csodájának számított. A középső, 118 méteres fesztávja mindenkit ámulatba ejtett. A híd szerkezete pedig könnyed, mindössze öt tonnás fajlagos tömegével a korszerű technológia mintapéldája volt.
3. Vita az elhelyezésről
A híd felépítésének helye komoly vitákat váltott ki Esztergom városrészei között. A Víziváros lakói szerették volna, ha a forgalom az ő területükön halad át, ám végül a városközpont közvetlen elérése érdekében a Prímás-szigetre vezető útvonal mellett döntöttek.
4. Vámfizetési kötelezettség
A híd átadását követő első nap még vámmentesen lehetett átkelni, ám ezt követően 1918-ig minden átkelőnek díjat kellett fizetnie.
5. Az első világháború pusztítása
1919-ben csehszlovák légionáriusok felrobbantották a híd párkányi nyílását, aminek következtében az átkelés csak ideiglenes gyalogoshídon volt lehetséges. Ez volt az első nagy törés a híd életében, de korántsem az utolsó.
6. A két világháború között
A húszas években Csehszlovákia helyreállíttatta a hidat, sőt, korszerűsítette is: a fa burkolat helyére vasbeton pályalemez került. 1927. május 1-jén ismét ünnepélyesen megnyitották, sőt 1928-tól újra alkalmassá vált az autóforgalomra.
7. A második világháború tragédiája
1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok stratégiai okokból felrobbantották a három középső nyílást. A híd romjai több mint fél évszázadig álltak a Duna felett, ezért az emberek csak „Csonkahídként” emlegették.
8. Fél évszázad várakozás
Az újjáépítés gondolata többször is napirendre került a magyar–csehszlovák tárgyalásokon, ám politikai akarat híján érdemi előrelépés sokáig nem történt. Végül civil kezdeményezések, majd az Európai Unió Phare-programja mozdította ki a folyamatot a holtpontról.
9. Az újjáépítés és átadás
1999-ben született meg a kormányközi megállapodás az újjáépítésről, amelynek költsége 19,4 millió euró volt, ebből 12 milliót maga a híd tett ki. A korszerűsített szerkezetet 2000-ben kezdték építeni, és 2001. október 11-én Orbán Viktor és Mikuláš Dzurinda miniszterelnökök, valamint Günter Verheugen EU-biztos jelenlétében avatták fel.
10. A modern kor szimbóluma
A Mária Valéria híd újranyitása után a forgalom hússzorosára nőtt, Esztergom és Párkány között fellendült a kereskedelem, a munkaerőpiac, sőt a kulturális együttműködés is. Bár a teherforgalom számára ma is súlykorlátozás van érvényben, a híd a térség egyik legfontosabb infrastrukturális és szimbolikus kapcsává vált.
Az idén 130 éves híd születésnapját szeptember 26–28. között nagyszabású programsorozattal, a Hídünneppel köszöntik. Esténként a legismertebb hazai zenekarok lépnek majd fel, ott lesz a Bagossy Brothers Company, Aurevoir., InDiretta, Bohemian Betyars, valamint a feltörekvő esztergomi és párkányi előadók is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. Napközben gyerekprogramok és a híd történetét bemutató kiállítást, este fényfestés várja az érdeklődőket.
Lelépő