A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli.
„Boldogasszony anyánk, régi nagy patrónánk…”
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át.
A VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep, amely nem szükségszerűen esik vasárnapra, azonban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.
Szakrális helyek Magyarországon
Magyarországon számos helyszín, templom és szentély őrzi a Nagyboldogasszony ünnepének szellemiségét, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a magyar hitéletben. Összegyűjtöttünk három kiemelkedő magyarországi kulturális kincset említünk, amelyek Szűz Mária mennybemenetelére emlékeznek.
1. Esztergomi Bazilika
Az esztergomi bazilika, Magyarország legnagyobb temploma, különösen fontos szerepet játszik Nagyboldogasszony ünnepében. A bazilika, amely egyben az esztergomi főegyházmegye székesegyháza, minden évben augusztus 15-én tartja búcsúnapját. A bazilika hatalmas kupolájának belső festményei és az oltárok Szűz Mária tiszteletére készültek, és a mennybemenetel jelenetét ábrázolják, ami központi helyet foglal el a magyar keresztény hagyományban.
2. Mátraverebély-Szentkút
Mátraverebély-Szentkút, Magyarország egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, különleges helyet foglal el a magyar hívők szívében. A zarándokhely, amely évszázadok óta vonzza a hívőket, különösen Nagyboldogasszony ünnepén telik meg zarándokokkal, akik Mária közbenjárását keresik. Itt a hívek gyógyulást és lelki megnyugvást találnak, és a kegyhely szimbolikusan Mária oltalmának egyik legismertebb színhelye.
3. Máriapócs
Máriapócs híres görögkatolikus kegytemploma és ikonjai szintén fontos részei Szűz Mária tiszteletének Magyarországon. Az itt található könnyező Mária-ikon évszázadok óta zarándokok ezreit vonzza, különösen Nagyboldogasszony ünnepén. Az ikon története és a hozzá kapcsolódó csodás események mélyen beágyazódtak a magyar katolikus hagyományokba.
Lelépő