Lelépő
Image default

Egészen különleges, táplálékspecialista ölyv élvezi a nyarat a magyar pusztán

Ahogyan a nyár beköszöntével sok kirándulóhelyen megjelennek a visszajáró vendégek, úgy keresi fel a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat minden nyáron néhány kígyászölyv. A nemzeti park beszámolója szerint idén június végén, július elején jelentek meg az első példányok.

Csodálatos madarak élvezik a magyar pusztát

Körös-Maros Nemzeti Park védett területein számos ritka, védett, látványos megjelenésű madárfaj költ és nevel fiókákat. Vannak azonban olyanok is, melyek csak vonulásuk során megpihenve, vagy kóborlásuk közben, kis időre figyelhetők meg itt.

„A kígyászölyv nem költ nemzeti parkunk tájain, azonban a Csanádi pusztákon szinte menetrendszerűen minden év nyarán feltűnik néhány kóborló egyed” – írja weboldalán a nemzeti park. Hozzátesziik, ezek a példányok rendszeresen ugyanott figyelhetők meg.

Idén június végén jelent meg az első kígyászölyv Montág-pusztán, majd július elején érkezett a második, melyeket azóta is rendszeresen látnak a madártani szakértők.

A védett puszták déli szegélyében húzódó traverz oszlopokat használják pihenő- és éjszakázóhelyül. Ezek a sík tájból jelentősen kiemelkedő pontok biztosítják számukra, hogy

a lehető legnagyobb mértékben belássák, így folyamatosan ellenőrizni tudják környezetüket.

A kígyászölyvről

A kígyászölyvek a nálunk is költő egerész- és pusztai ölyveknél is jóval termetesebb, nagyobb testméretű madarak. A Körös-Maros Nemzeti Park leírása szerint szárnyfesztávolságuk a 180 centimétert is elérheti, méretük alapján elsőre sasnak is gondolhatnánk őket.

„Megjelenésük jellegzetes, rövid, vastag nyakuk egészen bagolyszerű benyomást kölcsönöz nekik. Fejük és felsőtestük barnás színezetű” – hangsúlyozzák. Kiemelik, a legtöbb fajtól jól elkülöníti őket az igen világos alsótest:

ezüstösen fehér alsóoldalán a hason és a szárnyfedőkön sötét pettyekből álló sorok húzódnak.

A szakértők szerint arról is feliserhetők, hogy más ölyvekkel ellentétben szárnyukon nem látható sötét kéztőfolt, evezőik és faroktollaik pedig lazán keresztsávozottak.

Hazánkban ritka fészkelő, elsősorban a középhegységi déli lejtők erdeiben, de egy kisebb költőállománya él a Felső-Kiskunságban is. Táplálékspecialista faj, nevével összhangban nagy mennyiségben fogyaszt siklókat, kígyókat, egyéb hüllőket, de kisemlősök is szerepelnek az étlapján.

Ezt olvastad már?

Ő az ország legidősebb kígyászölyve, aki egy évtizede hűségesen jár haza Magyarországra

Lelépő, fotók: Körös-Maros Nemzeti Park, Balla Tihamér és Marik Pál

Kapcsolódó