Lelépő
Image default

Irtózatos ropogás és borzalmas moraj – 1911-ben ezen a napon rázta meg a földrengés a Hírös várost

1911. július 8-án, éjjel 2 óra 2 perckor Kecskemét városát erőteljes földrengés rázta meg. A korabeli hírlapok tudósításai szerint a város lakói mennydörgésszerű robajra ébredtek, amelyet irtózatos ropogás és borzalmas moraj követett. A villanyvilágítás hirtelen kialudt, és a sötétségben jajveszékelve, hiányos ruházatban, éjszakai öltözékben az utcákra rohanó emberek félelme csak fokozódott.

A földrengés epicentrumánál iszapvulkán alakult ki

A földrengés epicentruma egy körülbelül öt kilométer hosszú sáv volt, amely közvetlenül Kecskemét határában, délnyugatról északkelet felé húzódott. A törésvonal felett egy repedés vonult végig, amely azonban csak rövid ideig volt nyitva.

A Baranyi-tanyán egy két méter átmérőjű „iszapvulkán” keletkezett, két törésvonal kereszteződése felett.

A süllyedő rétegek finom réseken keresztül felnyomták a talajvizet, amely sárgás kvarciszapot hozott magával, kitöltve a repedéseket és megjelölve annak mélységét és útját. Réthly Antal geológus szerint az „iszapvulkán” helye lehetett a rengés epicentruma. A földrengés fészke legalább 5 kilométer mélyen lehetett, ugyanis ekkora távolságra volt a Nagytemplomtól az „iszapvulkán”.

A rengési terület huszonhárom vármegyére, összesen hatvanötezer négyzetkilométerre terjedt ki.

A földrengést követő héten a Vasárnapi Újság így számolt be az eseményekről:

„Kecskemét városában házak ezreit ölte meg, hasította meg halálos sebbel a földindulás katasztrófája, de a hatvanötezer lélekből, akit ez összeroppantott falak között és szétzúzott tetők alatt ért a veszedelem, úgyszólván egynek se görbült meg haja szála. Vér az omladékra nem fröccsent. A borzalmas szenzációban ez az, ami gyönyörű csoda, amiről meghatott és áhítatos lélekkel először kell szólni, és amit mint egy legendát őriz meg majd az iszonyattal teli percek és aggodalommal teli napok minden időkre szóló emlékezete”.

Kecskemét újjáépítése nem valósulhatott volna meg Lechner Ödön nélkül

A földrengés utáni helyreállítási munkálatok Lechner Ödön, a Városháza eredeti tervezőjének felügyelete alatt kezdődtek meg. Az épület jelentős károkat szenvedett: a két kéménye beomlott, a díszterem mennyezete leszakadt, és az udvaron több méternyi párkányzat vált le. Lechner vezetése nélkülözhetetlen volt az újjáépítés során, mivel a helyreállítás során nemcsak a károk helyrehozatalára, hanem az épület eredeti, művészi értékeinek megőrzésére is nagy figyelmet fordítottak.

Fotó: Építészfórum, Gulyás Attila
Fotó: Építészfórum, Gulyás Attila

Mint ismert, a „tündérpalota” névvel is illetett Városháza 1893 és 1897 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Az épület a város jelmondatát, „Sem magasság, sem mélység nem rettent”, viselte pályázati címként.

Az újjáépítés során az impozáns épület eredeti stílusának megőrzése kulcsfontosságú volt.

Fotó: Építészfórum, Gulyás Attila

Az épület stílusában a francia reneszánsz, az angol kortárs építészet és a felvidéki pártázatos reneszánsz elemek keverednek a magyar szecessziós stílussal. A díszítőelemek kialakításakor a magyar népművészet kincsestára szolgált alapul, és az épület kerámiadíszei, tetőcserepei és díszítőbetétei mind a Zsolnay gyárban készültek.

Az átfogó és nagyon precíz munkálatoknak köszönhetően a Lechner Ödön által teremtett „modern és magyaros” stílus egyik első remeke, a kecskeméti Városháza, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű építészeti alkotásként maradhatott fenn.

Ezt olvastad már?

Az Art Nouveau néven is emlegetett szecesszió építészeti stílusa a 18. század végén és a 19. század elején virágzott Európában. Az ívelt vonalak, az aszimmetria és a természetből vett motívumok által jellemzett stílus romantikus hatást kelt, a kézművességet hangsúlyozza az akkoriban uralomra törő iparosodással szemben. Ilyen a Magyar Államkincstár épülete is, melyet Lechner Ödön tervezett.

A világ egyik legszebb szecessziós épületei közé választották ezt a Lechner Ödön tervezte csodát

Lelépő, Fotók: Archív, Építészfórum, Gulyás Attila

Kapcsolódó