Az Art Nouveau néven is emlegetett szecesszió építészeti stílusa a 18. század végén és a 19. század elején virágzott Európában. Az ívelt vonalak, az aszimmetria és a természetből vett motívumok által jellemzett stílus romantikus hatást kelt, a kézművességet hangsúlyozza az akkoriban uralomra törő iparosodással szemben. Ilyen a Magyar Államkincstár épülete is, melyet Lechner Ödön tervezett.
A szecesszió csodája
Az olyan építészek, mint Hector Guimard, Antoni Gaudí és Otto Wagner, dekadens terveikről váltak híressé, amelyekben előszeretettel használtak színes virágmintákat, vas és üvegmunkákat. A szecessziós épületek belső terei éppoly díszesek voltak, mint a homlokzatuk, amelyeket gyakran egyedi egyedi bútorokkal és kézzel festett intarziákkal díszítettek.
Barcelonától Budapestig megtalálhatók a szecessziós építészet pompás példái. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogyo az Architectural Digiest nemzetközi építészeti és dizájn magazin
a világ egyik legszebb szecessziós épülete közé választotta a Magyar Államkincstár épületét.
Lechner Ödön, mint a magyar Gaudí
A lap úgy fogalmaz, hogy Lechner Ödönt gyakran emlegetik a „magyar Gaudíként”, és úgy vélik, a Magyar Államkincstárat annak élénk zöld tetője és csillogó aranyszínű díszítése a budapesti szecessziós építészet ékkövévé teszi.
Az eredetileg Magyar Postatakarékpénztárnak nevezett épület 1901-ben nyitotta meg kapuit. A homlokzati kialakításban a magyaros hímzésstílusra utaló virágmotívumok kerültek beépítésre. Az Architectural Digiest kiemeli, hogy Lechnernek számos további híres építménye csodálható meg a magyar fővárosban, ilyen a Földtani Intézet épülete és az Iparművészeti Múzeum is, amelyek mind a századforduló táján épültek.
A Magyar Államkincstár épülete ezzel olyan építészeti remekművekkel került egy lapra, mint a prágai városháza, az olaszországi Turinban található Casa Fenoglio-Lafleur, vagy a barcelonai Casa Battló.
A Magyar Államkincstárról
A főváros egyik legszebb műemléke ma a Magyar Államkincstár Központjának ad otthont. Lechner Ödön életének legkiemelkedőbb alkotása másfél év alatt készült el, az épületet 1901-ben adták át. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére – a székház korának legolcsóbban felépített középülete volt – az építész hatalmas és pompás, egyben saját korában rendkívül modernnek számító épületet formált meg a szecesszió stílusában.
Lechner fájlalta, hogy a keskeny utcák között díszes homlokzatkompozíciója nem érvényesül igazán. Az ismert anekdota szerint egyik tanítványa csipkelődő megjegyzésére, miszerint szükségtelen is volt ilyen szépen kidolgozott tetőszerkezetet terveznie, a mester – rá igen jellemző módon – azt válaszolta, hogy
azt a madarak kedvére készítette.
Alkotásaiban Lechner fő feladatának tekintette a nemzeti jelleg hangsúlyozását. A Postatakarékpénztár tervezésénél a mester a takarékosság és a megbízhatóság erényeit helyezte középpontba, melyeket kulcsfontosságúnak tartott a hazai gazdasági növekedés szempontjából.
E célok az épület szimbolikájában is erőteljesen megmutatkoznak.
A féloszlopokon például a gyűjtögetés és szorgosság jelképeiként majolika méhek igyekeznek a stilizált, takarékosságot szimbolizáló kerámia méhkasok felé. A főhomlokzat két végén emelkedő tornyok csúcsán a szárnyas kígyók a megújulás, az örök mozgás, változás jelképei. A sátorszerű tetőn megjelenő két bikafej pedig a megbízhatóságra, szilárdságra és anyagi biztonságra utal.
Lelépő