A hamarosan kialakításra kerülő zarándokút nemcsak a természet szerelmeseinek nyújt különleges élményt, hanem a spirituális keresők számára is új lehetőséget kínál. Elmélyedhetnek a Mecsek titokzatos múltjában, miközben felfedezhetik a pálosok gazdag örökségét.
A Mecsekerdő és a Magyar Pálos rend egy közös zarándokút kialakításán dolgozik – jelentette be közösségi oldalán a Mecsekerdő Zrt. Hozzátették, a zarándokút a pécsi Éger-völgytől indul majd és a Jakab-hegyen található egykori pálos kolostor romjáig fog tartani.
A Jakab-hegyi pálos kolostorról
A Jakab-hegy története gazdag múltra tekint vissza, kezdve a bronzkortól egészen napjainkig. A történészek szerint a kora vaskorban már egy földvár állt a hegytetőn, mely a római hódítás után elnéptelenedett. A XII. század körül a területen egy falu épült ki, melynek temploma már a korabeli román stílus jegyeit viselte, félköríves szentéllyel és nyugati karzattal.
1225-ben Bertalan pécsi püspök összegyűjtötte a Mecsek vidékén élő remetéket a település elhagyott temploma mellett. A találkozó nem volt hiábavaló, hiszen ott és akkor megalakult a pálosok egyik első kolostora, későbbi rendháza.
A középkorban a kolostor virágzott, de 1543-ban a török hódítás megszakította aranykorukat.
A szerzetesek kénytelenek voltak elhagyni kolostorukat, ám később visszatértek, és 1500 körül a templomukat is újjáépítették Ernuszt Zsigmond püspök támogatásával.
Először a törökök, majd a kommunisták gondoskodtak arról, ne virágozzon a pálosok közössége
Az épületek sorsa a II. József általi szerzetesrendek feloszlatása során megpecsételődött. A rablók költöztek az elhagyott kolostorba, majd 1819-ben az épületeket használhatatlanná tették.
1947-ben a pécsi pálosok ismét tervezetek felköltözni a hegyre. A környékbeli falvak lakóinak segítségével
a kolostorromok mellett található erdészházat kápolnává alakították át.
Sajnálatos módon 1950-ben a szerzetesrendek újbóli feloszlatása meghiúsította a rendház újjászületését.
A Jakab-hegyi kolostor környékén csak az 1970-80-as években kezdett el újra élet lenni. Csonka Ferenc kővágószőlősi plébános ekkor kezdett el búcsúkat szervezni a pálos szerzetesek emlékére. A kolostorromok régészeti feltárások és helyreállítási munkák után megmaradt falai ma is a múlt emlékét őrzik, míg a Pálos rend szervezésében a hívek Szent Jakab apostol ünnepét tartják itt.
Lelépő, fotók: Györkő Zsombor