230 millió forintos európai uniós forrásbó újult meg az Igmándi Erőd, mely jelenleg az UNESCO világörökségi listáján várományosként szerepel.
Az Igmándi Erődről
Az Igmándi Erődöt, a komáromi erődrendszer legfiatalabb és legdélibb tagját 1871-ben kezdték el építeni. 1939 szeptemberétől 1941 márciusáig menekült lengyel katonák szállása volt, majd lengyel katonai internálótábor, munkaszolgálatos laktanya lett.
A háború végén a lakosság óvóhelyként használta. 1966-tól megszűnt katonai célú hasznosítása, azóta a Klapka György Múzeum római kori kőtára működik benne, valamint a 2013-ban megnyílt légoltalmi kiállítás
Szlovák-magyar siker a megújult erőd
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az erőd átadásakor úgy fogalmazott, Komárom talán soha nem fejlődött akkora léptekkel, mint napjainkban. Úgy véli, a frissen felújított Igmándi Erőd átadásában fontos szerepe volt a kölcsönös tiszteletre alapuló magyar-szlovák együttműködésnek is.
Mint ismert, a két ország közösen pályázott európai uniós forrásokra, el is nyertek erre a célra 600 millió forintot. Ebből 230 millió forint jutott az Igmándi Erőd felújítására, ahol ezáltal multifunkcionális közösségi tér jön létre, hogy
a város polgárai újra birtokukba vehessék azt méltó módon.
A komáromi erődrendszer jelenleg várományosként szerepel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi listáján.
Ezt olvastad már?
Hét éve folyik az ásatás Komárom molaji városrészében, a földből nap mint nap értékes leletek kerülnek elő. A római légiótábor feltárását az ELTE Ókori Régészeti Tanszéke és a Klapka György Múzeum végzi számos partnerintézmény bevonásával.
Látványos videó készült arról, hogyan zajlik az ásatás hazánk következő világörökségi helyszínén
Lelépő, fotók: MTI, Szijjártó Péter és Czunyiné Dr. Bertalan Judit Facebook oldala
