Két új elemmel, a székelykapuval és a lángossal bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, és a Magyar Értéktár is tovább gazdagodott.
A Hungarikum Bizottság döntése értelmében immáron hivatalosan is hungarikumnak minősül a lángos és a székelykapu. Ezzel nyolcvankilencre emelkedett a Hungarikumok Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktár pedig százötvenkét kiemelkedő nemzeti értéket tart számon.
A székelykapu jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól.
Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált.
A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják. Mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból lehet választani.
Új kincsek a Magyar Értéktárban
A Magyar Értéktár egy sajátos szerkezetű tanyatípussal, a bokortanyákkal bővült.
Az országban egyedülálló bokortanyás településszerkezet a 18. század közepétől a Nyírségben alakult ki.
Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket, és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.
Bekerült a Magyar Értéktárba a zselici hársméz, amely egy olyan különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben. Több ezer méhcsalád szorgoskodik a Zselicben, mert az ország minden részéből vándorolnak ide a méhészek a hársfa virágzása idején.
Lelépő, fotók: MTI, Unsplash, nyiregyhaza.hu