Molnár Ábel Péter ökológus közösségi oldalán osztott meg látványos fotót egy gímszarvas tehénről, aki borját vezeti a Körös-Maros Nemzeti Parkban található Sző-rét mocsarában.
Az ökológus tájékoztatása szerint a gímszarvas az egykori természetes nagytestű legelő faunának az utolsó vadon élő faja a Pannon régióban. A korábban fajgazdag fauna egy részét kiirtottuk, így tűnt el például a gyapjas mamut vagy a gyapjas orrszarvú. Másik részét, többek között az európai bölényt a kipusztulás szélére sodortuk, néhány fajt pedig háziasítottunk. Őstulokból szarvasmarhát, vadlóból házi lovat neveltünk.
A gímszarvas az egyedüli, amely vadon élő állomány formájában volt képes a mai napig fennmaradni.
Molnár Ábel Péter megjegyzi, az őz kis méretű, a muflon tájidegen, a dámot pedig egyszer már kiirtottuk. Jelenlegi állományai telepítésből származnak.
Úgy tudni, az Alföldön a gímszarvas napjainkban kifejezetten kedveli a gyepes-cserjés szigetekkel tagolt bővizű nádas-gyékényes mocsarakat. Ilyen a Biharugra melletti Sző-rét mocsara is, ahol
nyolc és húsz egyed között változik az év során a létszámuk.
– A gímszarvasok növényzetre gyakorolt hatása ezekben a mocsarakban ökológiai szempontból kifejezetten érdekes, ugyanis stabil csapa-hálózatot használnak – írja a szakértő. Hozzáteszi: tisztásokat alakítanak ki és tartanak fenn, illetve éjszakánta a környező gyepekre járnak ki legelni kisebb csapatokban.
De nem csak a gímszarvasoknak örülhetünk a Körös-Maros Nemzeti Parkban, hanem a darvaknak is. Idén ugyanis a szokásosnál lényegesen több az átnyaraló daru a kardoskúti Fehér-tónál. Ráadásul különleges, ritkán látható rétihéják is átutaznak hazánkon és évek óta nem láttak a szakemberek annyi nagy godát sem, mint ezen a szeszélyes tavaszon.
Lelépő, fotó: Molnár Ábel Péter