A visegrádi műemlékegyüttes megújítását célzó Visegrád Reneszánsza fejlesztési program nagyszabású régészeti feltárásai folyamatosan zajlanak. A kutatás napról- napra új eredményekkel örvendeztet – jelentette be közösségi oldalán a Nemzeti Régészeti Intézet.
A Nemzeti Régészeti Intézet hivatalos tájékoztatása szerint a völgyzárófal alsó részénél, az alsóvár udvarának feltárása során a török hódoltság idejéből származó tizenkét nagyobb, hulladékkal feltöltött, helyenként három méter mély vermekre találtak a régészek.
A 16-17. századi Visegrád történelmének kuriózumait tárták fel
„Feltételezhetően az alsóvárat a 15 éves háborút (1591-1606) követően az 1620-as években hagyhatták fel, ekkor töltődtek fel a gödrök is a török településrész szemétanyagával” – magyarázzák a szakértők.
Hozzáteszik, az ásatások során több 16-17. századi kerámia, talpastálak, ibrik és más konyhai, valamint tálalásra használt edény töredékei kerültek elő. Ezek mellett állatcsontokra és pár szórványosan előbukkanó emberi csontra is leltekt.
A kerámiák között külön érdekesek a bepecsételt pipák és egy női kozmetikumokhoz köthető ezüst készlet.
Ahogy, fogalmaznak, a kerámialeletek között apró töredékek képviselik a keletről származó fajanszedények, valamint a német nyelvterületről származó díszkerámiák csoportjait. A fémtárgyak között muskéta golyók, ágyú- és tábori ágyú lövedékeken túl nagy számban mutatkoznak lábbeli vasalatok, egy kisebb fokos feje és több csontnyelű kés.
Hamisított érméket is találtak
Az előkerült éremanyag szintén a terület 17. századi elhagyásáról árulkodik.
Középkori és 16. századi érmék mellett leginkább akcsék, II. Mátyás (1608-1619) és II. Ferdinánd (1619-1637) dénárjai kerültek elő.
„Érdekesség, hogy a törökök által használhatott épületekben többségében hamisított érméket találtak. Ezekk közül figyelmet érdemel egy 17. századi francia ezüst Écu másolata” – teszik hozzá.
A tájékoztatás szerint a feltárás a fellegvárnál és a királyi palota melletti egykori ferences kolostor területén folytatódik. Itt a régészek további jelentős leletekre számítanak.
A munkát a Várkapitányság megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai végezték el. Ahogan arról a Lelépő korábban már beszámolt, a Visegrád Reneszánsza fejlesztési program részeként a Várkapitányság munkatársai reneszánszkori formájában építik újjá Visegrád történelmi épületeit. A rekonstrukció leglátványosabb eleme a fellegvár és a királyi palota megújítása lesz.
Lelépő, fotók: Nemzeti Régészeti Intézet Facebook oldal