Ahogyan azt a Lelépő korábban már megírta, különleges, hétszáz éves ékszer került elő Visegrádon. Az dísz akár Piaszt Erzsébet királyné ruháját is ékesíthette. A régészek emellett megtalálták az özvegy királyné palotáját és egy település maradványait is.
14. századi palota maradványai kerültek elő
Visegrád történelmének izgalmas fejezetére bukkantak a régészek,
előkerült az özvegy királyné palotája.
A 14. századból származó, Anjou-kori palota maradványait azonosították a Nemzeti Múzeum régész munkatársai a visegrádi királyi palota területén végzett ásatás során. A kutatás a Várkapitányság megbízásából a Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének és az MNM Mátyás Király Múzeum Visegrád közös munkájának keretében zajlott.
A Magyar Nemzeti Múzeum tájékoztatása szerint az első ásatási szezon 2023. november 25-én zárult, amely Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Mátyás Király Múzeum igazgatója és Deák Andrea régész, a Nemzeti Régészeti Intézet munkatársa vezetésével folyt.
A munkálatok, a két évtizeddel korábban végzett kutatóárkos feltárás folytatásaként, az egykori ferences kolostortól délre, a várhegy lábánál zajlottak.
Ez lehetőséget teremtett a korábbi adatok átfogóbb értelmezésére és rendszerbe foglalására.
Újabb fontos lépés a visegrádi palotaegyüttes újjászületése felé
Úgy tudni, a most azonosított palotaépület a középkori királyi rezidencia része volt, melyhez szervesen hozzá tartoztak a ferences kolostor középkori épületei is.
A múzeum emlékeztetett: a Visegrád Reneszánsza fejlesztési program keretében folytatott feltárásoknak az a fő célkitűzése, hogy legalább alaprajzi szinten megismerjék az épületkomplexum részleteit,
mielőtt megkezdődhet a visegrádi palotaegyüttes újjászületése.
A Magyar Nemzeti Múzeum hangsúlyozza: a most kutatott épületkomplexumnak a teljes feltárása még várat magára. Ennek oka, hogy a falak szinte mindenütt kifutnak a szelvényeikből, így jövőre ezen a helyszínen is folytatni kell a kutatást.
Települések nyomaira is bukkantak
A kőépületmaradványokon túl korábbi, a 13. század végén alapított hospes települések nyomai is felfedezésre kerültek, ami a terület történetének egy izgalmas részletét jelenti.
A fából készült épületekről tűzhelymaradványok és egy fal talpgerenda lenyomata tanúskodtak.
Mint ismert, a visegrádi palotaegyüttest I. Károly az 1320-as évek elején kezdte kiépíteni ezen a helyen, amelynek komoly szimbolikus lépése volt, hogy a települést 1323-1324-ben városi kiváltságokkal ruházta fel. A két épületből álló királyi palota első változatát a mai palotaudvaron, illetve a jelenleg is álló palotaépület helyén emelték.
Egy különleges kincs is előkerült
„A most kutatott palotaépületnek az építése is elkezdődött már I. Károly uralkodása idején és legalább négy ütemben bővítették” – tette hozzá Buzás Gergely. Mint mondta, a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint ez lehetett az a különálló udvarház, amelyet egy követjelentés említ meg, mint Erzsébetnek, I. Károly özvegyének a lakóhelyét, immár I. Lajos uralkodása idején.
A régész-művészettörténész szerint az özvegy királyné házát a halála után átalakították, majd unokája, Mária királynő uralkodása idején bontották le a 14. század végén. A ház udvarán, az I. Károly kori szintről egy aranyozott ezüst ruhakapocs is előkerült, tanúskodva lakójának gazdagságáról.
Szintén hatalmas jelentőségű a megtalált ékszer is.
A Magyar Nemzeti Múzeum tájékoztatása szerin a finoman megmunkált, áttört díszű, mindössze 3,5 centiméter széles kapocspár valaha biztosan egy előkelő hölgy ruháját díszíthette.
Ilyen kicsi és díszes kapcsokat a női ruhák nyakkivágásának összefogására használtak a középkorban.
Divatjuk a 16. századig fennmaradt. A most előkerült visegrádi darab a korai, 14. század első feléből való példányok közé tartozik.
A magyar történelem titkaira derülhet fény
A Magyar Nemzeti Múzeum szerint a épület kutatása nagyon sok mindent elárul majd a visegrádi palotaegyüttes legkorábbi korszakáról.
A ma álló épületek kialakítására csak I. Lajos uralkodása idején került sor.
Mai formájában pedig már Hunyadi Mátyás kori állapotát, illetve annak rekonstrukcióját láthatjuk. Az anyakirályné udvarházának helyét azonban a későbbiekben nem építették be, így éppen a legkevésbé ismert korszakról hordoz információkat.
Lelépő, fotók: NRI Régészeti Hírügynökség, MNM Facebook oldala