A magyarországi Via Calvaria egy észak-dunántúli túraútvonal, amely tizennégy, többségében német gyökerű település Kálvária-építményeit köti össze egymással.
A Via Calvarián útra kelők gyönyörű pannon tájakon, a Bakonyban és a Balaton-felvidék dombjain haladhatnak egyik kálváriától a másikig.
Útközben elcsendesedésre alkalmas, lélekemelő helyeken („csendhegyeken”) időzhetnek el.
Az elmúlt közel háromszáz évben emelt kálváriák kiemelkedő kulturális, természeti és épített örökséget képviselnek, amelyeket mindenképp érdemes felkeresni. A túraútvonal ezeket köti össze.
A Via Calvaria a Csendhegyek útja
A Via Calvaria nem véletlenül kapta a Csendhegyek útja elnevezést. Egy olyan észak-dunántúli túraútvonalról van szó, amely tizennégy Kálvária-építményt köt össze egymással a Bakony erdein és a Balaton-felvidék csodás tájain keresztül. Az út során a résztvevők nem csupán a tájban gyönyörködhetnek, hanem lehetőségük van megélni a slow turizmus lényegét,
a befelé fordulást, az elmélyülést és az elcsendesedést.
A túraútvonalakkal kapcsolatban fontos tudni, hogy olyan helyen haladnak, amelyek nem járhatók be autóval. A cél kifejezetten az, hogy gyalog, biciklivel, vagy akár lóháton, de mindenképpen olyan eszközzel járjuk végig az adott útvonalat, amely segíti az elcsendesedést.
Nem érinti a környék már meglévő zarándokútjait
Az útvonalak megtervezése Futó János, a Zirci Természettudományi Múzeum egykori igazgatójának és geológusnak a nevéhez kötődik. A szakértő külön figyelmet szentelt arra, hogy az ne érintse a Kéktúrát, a Jakab-utat és Mária-utat csak néhol keresztezze.
A túraútvonalak a Bakony legszebb tájait, településeit és kálváriáit kötik össze.
1. szakasz: Bakonybél – Zirc
2. szakasz: Zirc – Jásd
3. szakasz: Magyarpolány – Városlőd
A túrázók és zarándokok az egyes kálváriáknál kihelyezett QR-kódok segítségével ismerhetik meg az adott szakrális építményeket és azok környezetét.
Lelépő, fotók: A Via Calvaria weboldala