A somogyi dombok között, a festői Kereki község felett magasodó Fehérkő vára egykor a térség uradalmi központja volt, ma romos maradványai őrzik a múlt titkait. A 283 méter magas domb tetején álló vár története számos fordulatos eseményt mesél el, ami az Anjou-kortól a török időkig terjed.
A Fehérkő vár építése és első lakói
Fehérkő várának építését a történészek Anjou Károly királyhoz kötik, aki a 14. század elején adhatott parancsot egy uradalmi központ létrehozására. Feladata a környék jobbágyfalvainak irányítása volt. Első írásos említése egy 1336-os oklevélből származik, amelyből az is kiderül, hogy a várat Cikó várnagy vezette.
1403-ban a békés vár falait felverte a fegyvercsörgés, amikor Marcali Miklós erdélyi vajda Nápolyi László oldalára állt Luxemburgi Zsigmond király ellen. Zsigmond hívei gyorsan visszavágtak:
ostrom alá vették és elfoglalták Kereki várát.
A csata során megsérült erődítmény éveken át elhagyatottan állt, míg 1408-ban Zsigmond engedélyt adott a kegyelmet nyert Marczali családnak az újjáépítésére.
A Báthoriak ideje és a vár virágkora
1474-ben a Báthori család, az ország egyik leghatalmasabb mágnásdinasztiája vette birtokba a várat, amely inkább birtokközpontként, semmint katonai erődítményként szolgált. Az emeletes lakószárnyakat, melyek a meredek hegyoldalt ölelték körül, támpillérek támogatták.
A vár bejáratát egy impozáns négyzetes kaputorony és szárazárok védte,
mely fölött hosszú fahíd vezetett át.
Hunyadi Mátyás halálát követően azonban, amikor Habsburg Miksa zsoldosai megrohanták a Dunántúlt, Fehérkő várát is elfoglalták. Kinizsi Pál és Báthory István a híres „fekete sereg” segítségével visszaszerezték ugyan, de a vár ezt követően évtizedekig romokban hevert. A Báthoriak ugyanis nem fordítottak különösebb figyelmet a fenntartására.
A hanyatlás kezdete és a pusztulás évszázadai
A vár falai csak 1530-ban teltek meg élettel, amikor Perneszi Ferenc nemes megvásárolta, majd felújíttatta az épületegyüttest. Ám öröme rövid életű volt, hiszen 1543 körül a keresztény végvárak katonasága felrobbantotta a védőműveket, hogy a közelgő török hódítók ne vehessék be azokat.
Ezt követően a vár kikerült a történelem sodrából, és omladozó maradványait később építőanyagnak használták fel.
Fehérkő vára a 19. században szinte teljesen eltűnt volna, ha nem kezdik meg a maradványok műemléki megóvását. Az első lépések 1964-ben történtek, napjainkban pedig egy helyi várbaráti társaság tisztította meg a várrom környékét a benőtt bozóttól.
Bár csak csekély részei maradtak fenn, a hely romantikus hangulata, valamint a történelem súlya, amely átitatja a köveket, különleges élményt nyújt az idelátogatóknak. A romavár maradványai körül jól kiépített pallós ösvény vezet.
Lelépő, fotók: Györkő Zsombor