Egy latin feliratú fémdoboz őrizte évtizedeken át a magyar történelem egyik különleges emlékét a mezőkövesdi plébánián. A benne található csonttöredék történetét régészek, történészek és genetikusok segítségével sikerült feltárni. A legújabb tudományos vizsgálatok szerint az ereklye nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik.
Évtizedekre feledésbe merült a lovagkirály ereklyéje
A fémdobozon mindössze egy latin felirat utalt a tartalmának jelentőségére: Crus Sancti Ladislai Regis Hungariae, azaz Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontja. A visszaemlékezések szerint az ereklye az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, ahol aztán hosszú évtizedekre szinte teljesen feledésbe merült.
A csontmaradvány újbóli felfedezését követően Dinyési János mezőkövesdi helytörténésznek sikerült rekonstruálnia az ereklye történetét. A plébánia és a mezőkövesdi polgármesteri hivatal kezdeményezésére természettudományos vizsgálatoknak is alávetették a leletet. A kutatás eredményeit hétfőn Budapesten, a Nem csak por és hamu. Egy elfelejtett Szent László-ereklye nyomában című kerekasztal-beszélgetésen ismertették.
A győri Szent László-herma segített azonosítani a csontmaradványt
A szénizotópos kormeghatározás szerint a csont 995 és 1149 közötti időszakból származik, vagyis abból a korszakból, amelyben az 1095-ben elhunyt lovagkirály is élt. Az antropológiai vizsgálat azt is megállapította, hogy a csonttöredék egy erőteljes csontozatú, középkorú férfitól származik.
A kutatók ezt követően a győri Szent László-hermában őrzött koponya genetikai állományával vetették össze a mezőkövesdi ereklyéből kinyert DNS-t. Az eredmények alapján a két csontmaradvány ugyanattól a személytől vagy két férfitestvértől származhat. Bár a DNS rossz állapota és feltételezhető szennyezettsége miatt a teljes bizonyosságot jelentő azonosításra nem volt lehetőség, a történeti és természettudományos eredmények együttesen arra utalnak, hogy valóban Szent László király egyik ereklyéjére bukkantak.
Film is készülhet Szent László ereklyéinek kalandos történetéről
Az 1192-ben szentté avatott magyar király ereklyéi az évszázadok során számos településre eljutottak. Solymosi László történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szerint több mint százhúsz olyan helység ismert, amely Szent Lászlóhoz köthető.
A mezőkövesdi felfedezés történetét a tervek szerint egy fikciós dokumentumfilmben is feldolgozzák majd. A forgatások során azokat a városokat, templomokat és gyűjteményeket is felkeresik, amelyek ma is őrzik a magyar lovagkirály ereklyéit.
Ezt olvastad már?
Nincs fűtés, ezért bezár az egyik legnépszerűbb magyar múzeum
Lelépő, fotók: MTI

