Tömegesen virágzik a magyar sóvirág a hortobágyi pusztákon. Lila szirmai a sziki üröm kékeszöldjével és a magot hullatott fűfélék száraz szőkeségével a nyár végi hangulatot idézik meg.
A sóvirág, tudományos nevén a „Limonium” családjába több mint száz különböző faj és alfaj tartozik, mindegyik növény a száraz, sós vagy homokos környezetet kedveli. Tipikusan a nyár végén virágzik,
így gyakran az ősz egyik szimbólumaként emlegetik.
Fajtánként eltérő színben pompáznak, általában a fehértől a lila és rózsaszín árnyalatain át egészen a kékig terjedhetnek. A sóvirágokat gyakran vágott virágként vagy szárított virágokból álló kompozíciókban használják.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága közösségi oldalán hívta fel a figyelmet, hogy bár
a magyar sóvirág nem védett faj, de a védett gyepeken nem gyűjthető.
A sóvirág mellett a Hortobágy pusztáin más, elsősoran szárazságtűrő növény is megtalálható. Ahogyan azt a Lelépő is megírta, nyár elején meseszép védett virág bontogatta különleges szirmait a Hortobágyon. Hazánk egyik legfontosabb növénytani értékének számít a magyar határainkon kívül csak kevés helyen előforduló, szűk elterjedésű erdélyi útifű.
Bár megjelenése a Bihari-sík területén nem ritka, tömegesen csupán kevés helyen, például a Derecske melletti szikesesn fordul elő. A védett virág könnyen felismerhető. Alacsony, csupán tíz-húsz centiméterre nő meg, levelei hosszúkás, lándzsás formájúak, erezetük párhuzamos. Legfőbb jellegzetességük a hófehér virágok, melyek vékonyak és hengeresek. A növényről bővebben ebben a cikkünkben lehet olvasni, ahol meseszép fényképek is megtalálhatók.
Lelépő, fotók: Hortobágyi Nemzeti Park, címlapfotó: Pexels