Az elmúlt napokban lehullott sok csapadéknak köszönhetően ma reggelre vastag ködtakaró ölelte körbe a somoskői várat, miközben beborította a Salgótarján környéki vonulatokat is.
Az MTI fotósa, Komka Péter a napot reggel Salgótarján melletti vidéket járva indította, és milyen jól tette, hiszen sikerült lencsevégre kapnia a nyár végi táj egyik különleges arcát. Bár ősszel szoktuk meg, hogy vastag ködtakaró borítsa be a tájat, a sok csapadék augusztus utolsó előtti napján is megtette a hatását.
Csodálatos látványt nyújt a felvételeken, ahogy a ködbe vész Salgótarján melletti vidék és kibukkan belőle a somoskői vár.
A somoskői várról
A somoskői várat a 13. században építették egy vulkáni csúcsra, 490 méter magasságban, ma Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetben található, Felvidéken. Viharos történelme volt és nem úszta meg a török hódítást sem. Először a közeli Salgó és Fülek végvárait szerezték meg a török seregek,
Somoskő helyőrsége közel két évtizeden keresztül ellenállt.
A feljegyzések szerint az oszmán hadaknak egy rövidebb ostromot követően végül 1576-ban sikerült elfoglalniuk. A török lófarkas zászló 1793-ig állt a vár tornyai felett. Ekkor gyáván megfutamodtak az érkező királyi seregek elől.
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták. Úgy tudni, a vár a tűz martalékává vált. Ezt követően nem építették újjá,
így egyetlen nap alatt elvesztette jelentőségét.
A somoskői vár mesés természeti környezetben fekszik, a látványa még Petőfi Sándort is megihletet, aki az 1840-as években járt erre. Így fogalmazott az Útirajzok című alkotásában: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”
Komka Péter fotós rajonghat a felhős, ködös tájért. Legutóbb július végén osztottuk meg drónfotóját, akkor a Salgó várát ölelte körbe egy pillekönnyű felhő.
Lelépő, fotók: MTI, Komka Péter