251 évvel ezelőtt született a hazai klasszicista építészet ikonikus alakja, Pollack Mihály. Kétségtelenül életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete, de emellett számos csodás helyet köszönhetünk neki.
Kevesen tudják, de Pollack Mihály ezer szállal kötődött Tahitótfaluhoz. Kapcsolata a településsel házasságkötésével kezdődött 1808-ban, s élete alkonyán sok időt itt, hogy végső nyughelye is legyen. Sírja születésének 250. évfordulójára újult meg. Összeállításunkban életművének fő alkotásait gyűjtöttük össze.
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületét Pollack Mihály tervezte, a homlokzat timpanonjának szobordíszei Rafael Monti munkáját dicsérik.
Az építkezés egy évtizedet ölelt fel, 1847-ben adták át.
A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc történetében. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, ahol a hagyománnyal ellentétben Petőfi Sándor nem szavalta el a Nemzeti Dalt (de beszédet mondott). A Múzeum előtti tér 1848-49-ben számos népgyűlés helyszíne volt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza.
Ludovika
1830-ban tették le a Ludovika főépületének alapkövét, Pollack Mihály vezetésével pedig 1836-ra már el is készült az impozáns épületegyüttes. Az 1838-as árvízben fontos szerepet töltött be a védekezésnél,
magasabb fekvésének köszönhetően mintegy nyolcezer embernek nyújtott biztos menedéket.
1872-ben átépítették Linzbauer István tervei alapján, ekkor kapta meg eklektikus-historizáló végleges képét. Ezt követően 2014-ben újították át, ekkor költözött ide a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Pesti Vigadó
A mai Pesti Vigadó elődjét, a Redoute-ot tervezte Pollack Mihály, megnek átadására 1833-ban került sor. A korszak legmagasabb szintű kulturális életének központja volt. Fontos szerepet töltött be a polgárosodásban, de az első népképviseleti országgyűlésnek is otthont adott.
Sajnos az egykor gyönyörű épületegyüttes az 1848-49-es szabadságharc idején megsemmisült,
az újjáépítésre Feszl Frigyes tervei alapján került sor, ahol 1867-ben Ferenc József koronázási bankettjét is tartották. A Redoute történetéről egy állandó kiállítás tekinthető meg a Pesti Vigadóban.
Dégi kastély
Tavaly november 9-én nyitotta meg ismét kapuit egy átfogó felújítást követően a dégi Festetics-kastély. A klasszicista stílusú épületet elképesztő környezetben fekszik, csodálatos angolpark, szerpentin-tó és sírdomb veszi körül. A birtokot alapító Festetics Lajos fia, Festetics Antal császári és királyi kamarás építette a kastélyt otthonuknak 1810 és 1815 között, a terveket Pollack Mihály készítette. Úgy tudni, a meseszép épületegyüttes hazánk egyik legkorábbi klassicista kastélya.
Itt forgatták többek között a Kincsem című magyar kalandfilm több jelentét is.
A dégi kastélyról további érdekességeket ebben a cikkünkben lehet olvasni.
Sándor-palota
A 2002-ben újjáépült Sándor-palota tervezőjének kilétét homály fedi. Vannak, akik azt mondják, a bécsi Johann Aman nevéhez fűződik, míg mások Pollack Mihályhoz kötik. Egykor a bécsi udvar helytartója, Albrecht főherceg székelt a falai között.
Legnevesebb lakója minden kétséget kizáróan Andrássy Gyula miniszterelnök volt, aki Ybl Miklós segítségével renoválta az ekkorra már igencsak felújításra szoruló házat. A földszinten az irodákat, az emeleten pedig a miniszterelnök lakását rendezték be.
Ekkoriban állítólag egy titkos folyosó vezetett innen a várszínházba,
ahonnan a háziak nemegyszer Sisi társaságában tértek vissza egy-egy búcsúteára.
Erről további izgalmas részleteket ebben az írásunkban lehet találni.
Lelépő, fotók: hivatalos oldalak