Több mint száz nagy póling tartózkodik a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Nappal a környező gyepeken csemegéznek, éjszakára a tómederbe húzódnak be.
Csodálatos példányok bukkantak fel Magyarországon
A nagy pólingok Európa északi tájain, elsősorban Skandináviában költenek, a telet pedig a mediterrán területeken töltik. Az őszi és tavaszi vonuláskor Magyarországon is szép számban megállnak. Minden évben akadnak átnyaraló példányok is.
A kardoskúti Fehér-tónál az utóbbi hetekben jelentősen megnövekedett az átnyaraló nagy pólingok száma. Május közepén még csak néhány egyed tartózkodott itt, júniusban azonban, ahogy megkezdődtek a kaszálások, egyre népesebb lett a táboruk. Az eddig megfigyelt legtöbb példány száznégy volt.
A lekaszált gyepek és lucernák kitűnő táplálkozóhelyül szolgálnak számukra. Elsősorban nagytestű rovarokat, sáskákat, tücsköket fogyasztanak. A déli órákat a kiszáradt tómederben töltik és éjszakára is oda húzódnak be.
A legnagyobb parti madarak hazánkban
Az átnyaraló példányok olyan egyedek, amelyek pár nélkül maradtak, vagy sikertelen volt a fészkelésük. A nagy póling a legnagyobb partimadár hazánkban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület leírása szerint jellegzetes hangját sokszor hallatja, innen kapta népi nevét, azaz a szélkiáltót.
Eurázsia mérsékelt és hideg övi területein költ. Fészkelőhelyei tőzeglápokon, turjánosokban találhatók. Vizenyős rétek szárazabb foltjain építi fészkét, melynek anyaga főleg száraz fű. Legtöbbször négy tojást rak, melyeken a két szülő felváltva kotlik huszonkilenc-harminc napig. A fészekhagyó fiókák felszáradásuk után követik szüleiket, öt-hat hetes korukban már röpképesek. Száraz területeken különféle rovarokat zsákmányolnak, de a laza talajban és az iszapban is keresnek férgeket, csigákat, kétéltűeket és rovarokat.
Lelépő, fotó: Marik Pál