Lelépő
Image default

A szecesszió korszakába repít vissza egy egészen különleges új kiállítás

A magyar plakátművészet első aranykorát bemutató tárlat nyílt a Magyar Nemzeti Galériában, hogy visszarepítsen a szecesszió korszakába. 

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részeként megnyíló, Az Élet művészete – Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895-1914) című kiállítás a korszak plakátművészeti és reklámgrafikai remekművei mellett megidézi a 19. és 20. század fordulójának szecessziós tárgykultúráját is, könyveket, folyóiratokat, valamint iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva.

A műalkotások elsősorban az MNG plakátgyűjteményéből származnak, de az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum gyűjteményéből is kölcsönöztek alkotásokat. A kiállításon mintegy 120 plakát szerepel olyan művészektől, mint

Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly,

valamint a neves festők mellett feltűnnek a plakátra szakosodott művészek is, köztük Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc és Tuszkay Márton.

Mint ismert, a plakát a nagyvárosi kultúra új műfajaként jelent meg a 19. század végén Párizs és London utcáin; színre lépése a nagyvárosi életforma kifejeződése, valamint a tömeggyártás és fogyasztás eredménye volt. A plakát ízig-vérig modern jelenség, a reklám eszköze, ugyanakkor már a kezdetekkor magas művészetként azonosította önmagát, melynek sajátos esztétikája, kiemelkedő alkotói és rajongói voltak.

A kiállított plakátok a legkülönbözőbb jelenségeket (újságok, színházak, kabarék, mulatók és kereskedelmi termékek) hirdetik, így felidézve készítésük korát.

A kiállítás felvillantja a polgári otthonok világát, a századforduló városi éjszakai életét, a kávéházak hangulatát, a városi nők öltözködését, szokásait, a korban népszerű szabadidős tevékenységeket, a gyógyfürdők látogatását és a különleges bálokat is. A plakátok egyik legfontosabb motívuma a nő, aki a legkülönbözőbb szerepekben tűnik fel az öntudatos nagyvilági dámától az éteri múzsáig.

Az október 5-ig látogatható tárlat – amelyet magyar és angol nyelven is megjelenő katalógus kísér – kiemelt szakmai partnerei a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), az MNMKK Iparművészeti Múzeum és a Budapest Történeti Múzeum (BMT) Kiscelli Múzeuma; kiemelt támogatója pedig az MVM Csoport.

Lelépő, fotók: Magyar Nemzeti Galéria

Kapcsolódó