A Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai a Tisza folyó ökológiai állapotának vizsgálatkor a folyóban élő hüllők fajok – esetünkben a teknősök – előfordulásait is figyelemmel kísérik. Egy felmérés során találkoztak azzal a teknős fajjal, amely háziállatból lett vadon élő és senki sem tudja, milyen hatással lesz ottléte az érzékeny ökoszisztémára.
Az őshonos mocsári teknős nem szokatlan látvány annak, aki a Tisza világban otthonosan mozog, sőt a behurcolt, illetve kivadult sárga- és vörösfülű ékszerteknős is egyre gyakrabban kerül szem elé. Arra viszont senki sem számított, hogy új jelenlévő fajként kell értelmezni egy eddig csak háziállatként tartott kedvencet. Nevezetesen a mississippi tarajosteknőst.
Tökéletes napozóhelyet talált magának a „kivadult” házikedvenc
A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetben történő célzott területbejárások során a folyóparti kidőlt fákon észlelhetők leggyakrabban a teknősök különböző fajai. Ezek ideális napozóhelyet biztosítanak számukra és kedvező alkalom megfigyelésükre is. Idén nyáron ilyen helyzetben találták magukat a Közép-Tisza – Jászság Tájegység természetvédelmi őrei, amikor is két egyed teknőst véltek felfedezni egy, a folyóba lógó faágon. Közelebbről szemügyre véve az állatokat kiderült, hogy
azok egymástól eltérő fajúak és egyik sem a hazai fauna tagja.
Zvara Gábor természetvédelmi őr azonosította a páncélosokat. A nagyobb méretű egyed egy sárgafülű ékszerteknős, a kisebb pedig egy mississippi tarajosteknős volt. Ez utóbbit többek között a páncélja középvonalán húzódó taréj szerű kiemelkedésekről lehet megismerni.
Ezt az állatfajt természetes környezetben még nem figyelte meg senki a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, ami azt jelenti, hogy
új faj került a vadon előforduló élőlények sorába.
Akár ökológiai katasztrófát is okozhatnak
Az említett idegenhonos teknősfajok Észak-Amerikából kerültek Európába és azt követően hamarosan elterjedt házikedvenccé váltak. Ma már tudva levő, hogy részben a felelőtlen kisállattartás következtében az ékszerteknősök kivadulva életképes populációt alkotnak.
Helyi viszonylatban bizonyító erejű példa erre a közelmúltban a szolnoki Alcsiszigeti-Holt-Tiszán előkerült fiatal egyed. A mississippi tarajosteknősről még nincs ilyesféle információja a természetvédelem szakembereinek, minthogy arról sem, hogy a telet átvészelik e.
Aggasztó tény viszont az, hogy észak-Olaszországban már szaporodó egyedeit dokumentálták.
Hogy milyen hatást gyakorol a faj hazai fauna képviselőire, az ökoszisztémára, illetve szaporodásra, invázióra képes e a faj, ezek mind megválaszolandó kérdések.
A felelős állattartásra hívják fel a figyelmet a teknős kapcsán
Ez a példa is alátámasztja és fontos tudatosítani, hogy megunt házi kedvenceinket (legyen az a növények -, vagy az állatok országának képviselője) semmiképpen sem szabad az ember felügyelete alól kiengedni – hangsúlyozza a Hortobágyi Nemzeti Park. Hozzáteszik:
ezek az állatok felelősen nem engedhetők szabadon.
Úgy vélik, egyrészt nem tudható, hogy életben marad e, tehát állatkínzás is elkövethető. Másrészt a kivadult állatok hazai életközösségre gyakorolt hatása sok esetben hatalmas kockázattal és beláthatatlan következményekkel jár. Kiemelik tartásuk során fokozott figyelemmel kell lenni a szökés kockázatára is. Aláhúzzák: ökológiai katasztrófák (élőhelyvesztés, táplálék konkurencia, kihalás, stb.) alakultak ki ilyen felelőtlen hozzáállás következményeként.
Lelépő, fotók: Monoki Ákos, Hortobágyi Nemzeti Park weboldala