A hósármány október és március között ritka, de rendszeres vendég hazánkban. A Fülöpszállás mellett található Kelemen-szék kiváló telelőhely számukra.
Az elmúlt hetekben egy hatvan-hetven példányból álló csapatot tudtak itt rendszeresen megfigyelni a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai. A meseszép madarak a rövidfüvű, szikes, padkás részeken táplálkoznak, vagy éppen átrepülnek a közeli Zab-székre.
A kiskunsági szikes tavak igazi téli menedékek
A Solti-síkságon, Szabadszállás és Akasztó között húzódik a Felső-kiskunsági-tavak területe. A valamikor összefüggő területen található a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. A tavak közül már sok, például a Fehér-szék is elmocsarasodott.
A Szabadszállás határában levő Zab-szék, vagy a fülöpszállási Kelemen-szék viszont ma is őrzi eredeti állapotát.
A Kiskunsági Nemzeti Park tájékoztatása szerint napjainkra a szikes tavak száma drasztikusan megfogyatkozott, ezért a megmaradt tavak víztani és természetvédelmi értéke felbecsülhetetlen. Az itt élő változatos, sótűrő növényközösség ad táplálékot többek között az itt telelő hósármányoknak is. Ezek például
a sziki üröm, kígyófarkfű, sziki sóballa, bárányparéj magjaival táplálkoznak.
A hósármányról
Röptében is jól felismerhető, a szinte teljesen fehér belső szárny és a fehér faroktő egyaránt feltűnő, de gyakran gyöngyöző hangjuk árulja el őket.
A hósármány a kietlen, fátlan tundrák madara, a legészakibb elterjedésű sármányfaj, a sarkkörön túl költ. Hazánk a telelőterületének a déli határa, ezért nem is minden évben jönnek le idáig, vagy csak kis számban.
Színezete és testalkata is alkalmazkodott a zord, széljárta, havas tundrához.
Tollazata nagyrészt fehér színű, emellett fekete és barna, jól beleolvad a tundrai területekbe. Zömök madár, rövid csüdjével a földhöz lapulva mozog erős szélben is. Nyáron, a költőhelyén rovarokkal táplálkozik, de teleléskor fűfélék és egyéb növények, gyomok magvait szedegeti.
Lelépő, fotók: Bárdos Tibor, Kiskunsági Nemzeti Park