Szeptember 18-tól október 18-ig a kalocsai Viski Károly Múzeum Lantos Andrea régész vezetésével feltárást végzett Harta-Mikla középkori templomának helyén.
Az elmúlt években a Viski Károly Múzeum Kalocsa gyűjtőterületén több középkori templomot esetében is végeztek kutatómunkákat. Ez érintette a sármégyi, a máriaházi, valamint a dunapataji református templomot is. Korábban Székely György kutatásának köszönhetően a Dunapataj Szent Tamás dombi templom vált ismerté. A feltárások, illetve a Kecskeméti Katona József Múzeum Bács-Kiskun vármegyében végzett egyházi topográfiai kutatásának köszönhetően egyre több információval rendelkezünk a Kalocsai Sárköz egyházi épületeiről.
Ősz elején a Harta miklai templom kutatása is megvalósul. A lelőhelyet az elmúlt évek régészeti kutatásai során sikerült beazonosítani, mely Harta észak-keleti, ma Miklapusztának nevezett részén található. A középkorban Mikla, Mikola néven említik.
Nevét valószínűleg templomának védőszentjéről, Szent Miklósról kaphatta.
Úgy tudni, a 12. században a szávademeteri görög monostor faluja lehetett. A török hódoltság első időszakában néptelen volt, majd 1570 és 1582 körül ismét lakott, s 1590-ben ismét lakatlan. 1548-as defterben a lakatlan pusztát Uszód falu lakói, később Harta és Pataj lakói művelik.
A település templomát ábrázolják egy 18. század közepi térképeken is. A Duna Mappáción „Templom omladék” felirat, újkori térképeken pedig „Harangláb” dűlőnév utal falu helyére. A templom pontos helye jól meghatározható a nemrégiben készített légifotók alapján, mely szerint több építési periódusú templommal kellet számolni. A felszínen törmelék és embercsontok mutatták meg a templom egykori helyét, melyet a földművelés évről évre pusztít.
A feltárás során előkerült az Árpád-kori félköríves szentélyzáródású templom, melyet a 15. században kibővítettek és megerősítettek. A templomot keleti irányban akkor kibővítették, régi szentélyét elbontották és egy szögletes szentélyzáródást alakítottak ki. Déli oldalához egy sekrestyét építettek és az épületet külső pillérekkel erősítették meg.
A templomot mészkőkváderekből építették és tetőcseréppel fedték, belső díszítésére festett vakolattöredékek utalnak. A templom omladékrétegében a keresztelőmedence két töredéke és faragott kövek is előkerültek, melyek a templombelső rekonstrukciójában segítenek majd.
A középkori templom teljes hossza tizenöt méter, szélessége hét méter, belső mérete tizenkétszer öt méter.
A templomon belül több helyen égésnyomokat figyeltünk meg, az írott forrásokból kiindulva így a templom az 1529-es török hadjárat során pusztulhatott el.
A szelvények különböző rétegeit pénzérmékkel tudták keltezni. A templombelsőben huszonnégy sírt tártak fel. Ezek a település előkelő rétegeinek sírhelyei lehetnek, hiszen a templomon belül temetkezni kiváltságnak számított. A középkori sírokból ékszerek és viseleti tárgyak kerültek elő:
gyűrűk, pecsétgyűrűk, díszes ruhakapcsok, övcsatok.
Néhány sírban textilmaradvány is előkerült, illetve koporsómaradványok is előkerültek.
A falu területéről számos pénzérme mellett használati tárgyak, fegyverek is előkerültek, így egy csontnyelű kés valamint egy buzogány töredéke.
Lelépő, fotók: Viski Károly Múzeum Facebook oldala