Lelépő
Image default

Így néz ki az a középkori kódex, amit csak nemrégiben azonosítottak Kolozsváron

A tudományos közösség számára eddig ismeretlen középkori kéziratot azonosítottak Kolozsváron. Úgy tudni, a kódexet korábban a Szent Mihály-plébánián őrizték, innen került át a levéltárba.

A Romkat.ro katolikus hírportál információi szerint a most megtalált kódex az egyetlen középkori kézirat, amelyet a Szent Mihály római katolikus plébániai levéltárban őriznek. A közelmúltban találta meg az egyházközség levéltárosa, Nagy Emőke. A kéziratot elsőként Adrian Papahagi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozta, aki egy,

a gyulafehérvári Batthyáneumban őrzött kötettel való kapcsolatát is felismerte.

Az egyháznak eddig is volt tudomása a középkori kódexről

László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa az MTI kérdésére cáfolta a román sajtóban megjelent állításokat, miszerint a kéziratot most fedezték volna fel. Elmondta: az egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről. Előbb a templom tornyában, a levéltárban, majd a plébánia irodájában őrizték értékes volta miatt.

Mint mondta, amikor 2020-ban átvette a kolozsvári főtéri plébániát, ott találta a dokumentumot. Értéke miatt döntöttek úgy a levéltárossal, hogy kerüljön át az egyház levéltárába, ami pár hónapja meg is történt – mondta László Attila.

Itt a kutatók számára is hozzáférhető, így látta meg, majd tanulmányozta Adrian Papahagi professzor, aki a gyulafehérvári „testvérét” is kutatta.

A kódex testvérét a román állam nem hajlandó visszaadni a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek

László Attila hangsúlyozta: a kötetet nem most találták meg, csupán a kutató ismerte fel most, hogy köze van a Batthyáneumban őrzött kötethez.

„Persze, hogy köze van, az is a miénk, amit bitorolnak és nem akarnak visszaadni”

– mondta a főesperes. A kijelentésével az 1848-ban államosított gyulafehérvári könyvtárra utalt. Ezt az 1998-as restitúciós döntés ellenére sem szolgáltatott vissza a román állam a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek. Szerinte természetes, hogy a két kötetnek köze van egymáshoz, mert mindkettő a római katolikus egyházé volt, és átjárás volt a két levéltár között.

A felfedezésről a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár is hírt adott közösségi oldalán.

A kutató szerint német nyelvterületen másolhatták

Adrian Papahagi a ClujulCultural.ro kulturális portálnak adott interjúban elmondta: értékes kötetről van szó, ez az egyetlen kolozsvári középkori kézirat, eddig nem tanulmányozták, nemrég vették katalógusba.

A kutató szerint a kolozsvári kódexet 1470-ben másolták.

Lyrai Miklós (Nicolaus de Lyra) (1270-1349) ferences szerzetes négy evangéliumhoz írt kommentárjait és Paulus, Burgos érseke (Paulos de Burgos) (1351-1435) ezekhez fűzött kommentárjait tartalmazza. Az 1471-re datált gyulafehérvári kötetben a két szerzőnek az újtestamentum többi részéhez írt kommentárjai vannak. Mindkettőt német nyelvterületen másolhatták.

Gótikus kötést kapott a gyönyörű kódex

A Romkat.ro azt írja, a kolozsvári kézirat első oldalai rossz állapotban maradtak fenn, valamikor nedvesség érhette, ezért restaurálásra szorul.

A gótikus kötés ellenben jó állapotban van.

Adrian Papahagi szerint a két könyv mérete megegyezik, korabeli gótikus kötésüket azonos mintákkal, fémdarabokkal díszítették. Mindkét kéziratot lánccal kötötték, de ez csak a kolozsvári kéziratban maradt fenn. Egyazon könyvkötő műhelyben készültek a kolozsvári plébánia vagy a ferencesek megrendelésére – véli a kutató, aki szerint a Battyáneumban lévő kötet is Kolozsvárról került Gyulafehérvárra.

A Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét a Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, de 1947-ben államosított Batthyáneumban őrzik. Az értékes ingatlan és közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.

Ezt olvastad már?

A világemlékezet részévé vált a legféltettebben őrzött erdélyi kincsünk, amit a románok államosítottak

Lelépő, fotók: MTI, Kiss Gábor

Kapcsolódó