2023. áprilisában pályázatot írtak ki a zsámbéki romtemplom újjáépítésére és a környező terület átalakítására. A terv nem aratott osztatlan sikert már a bejelentésekor, most pedig szakértők foglaltak állást a kérdésben. Úgy vélik, a középkori magyar építészet ikonját romtemplomként kell megőrizni az utókornak.
A romtemplom teljes helyreállítása mellett kolostorépület és látogatóközpont épülhet
Idén tavasszal országos tervpályázatot írtak ki a zsámbéki romtemplom rekonstrukciójára. Ennek keretében újjáépítenék az Öregtemplomot és környezetét, amibe aztán visszatérne az élet. A premontrei rend tagjai pedig a jelenlegi romtemplom mellé építendő kolostorépület falai közé is visszaköltöznének. Ez azonban nem minden. A zsámbéki Öregtemplom szomszédságában látogatóközpontot alakítanának ki, így
a középkori magyar építészet ikonikus öröksége egyszerre látna el turisztikai és szakrális funkciókat.
Már a pályázat áprilisi kiírásakor is megosztotta mind a szakmát, mind pedig a közvéleményt a terv, ami nem a romok állapotának megőrzéséről és javításáról szól, hanem gyakorlatilag a templom teljes helyreállításáról és a környezetének drasztikus átalakításáról is.
A szakértők nem támogatják a terveket
Az ICOMOS, vagyis a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának Magyar Nemzeti Bizottsága most kiadott egy hivatalos állásfoglalást, amiben azt javasolják:
az Öregtemplom maradjon meg romtemplomnak.
„Minden országnak megvannak azok az emlékei, amelyeket műemlékvédelmük jelképének tekintenek. Ahogyan ilyen a római Colosseum romja, az Avignon-i híd, az erdélyi Kerc-i ciszterci rom, úgy ez Magyarországon Zsámbék romtemploma – a magyar építészettörténet korszakos épülete, műemlékvédelmünk közismert jelképe” – írja állásfoglalásában az ICOMOS. Hozzáteszik,
fekvésének köszönhető, hogy ez az együttes egyben a település ikonikus szimbóluma is.
A török pusztítás után egy földrengés teljesítette be a templom sorsát
A szakértők emlékeztettek arra, hogy a templom a török időkben funkcióját vesztette és romossá vált. A hódoltság elmúltával sem épült újjá, helyette új plébániatemplom készült a kornak megfelelően és jobban megközelíthető helyen.
„A rom sorsát egy földrengés teljesítette be” – mutatnak rá, hozzátéve, az Öregtemplom köveinek jelentős részét a település felhasználta, épületeibe beépítette. Úgy vélik, az eredeti megjelenésében is uralkodó látványú templom az idők során rom mivoltában vált a település- és a táj meghatározó részévé.
„Zsámbék és a románkori templom romja oly mértékben összeforrott a hazai és nemzetközi köztudatban, hogy ma már elválaszthatatlanok egymástól” – hangsúlyozzák, aláhúzva: kiemelkedő,
egyetemes értéke van, ezt a jelentőséget pedig kell megőrizni minden további változtatás során.
Műemléki helyreállítása egyetemi tananyag lett
Az ICOMOS meggyőződése szerint a zsámbéki rom műemlékhelyreállítása Möller István beavatkozása óta példa-értékkel szerepel a magyar, s az egyetemes műemlékhelyreállítás történetében.
„Ez a 19. századi helyreállítás korát megelőzve tudta a meglévő szerkezeteket stabilizálni, megerősíteni, kiegészíteni úgy, hogy minden értéket érthetően, eredeti környezetében tudott bemutatni” – mutatnak rá, hozzátéve, Möller tudatosan alkalmazott az eredetivel azonos, és attól eltérő anyagot is, mintha a konzerváláshoz eltérő, a restauráláshoz azonos anyagot alkalmazott volna.
Kiemelik, a mölleri szemlélet, illetve megközelítés jellemezte a későbbi, kisebb beavatkozásokat is. Úgy gondolják, ezért válhatott a zsámbéki rom helyreállítása emblematikus megoldássá, a modern magyar, egyúttal európai műemlékvédelem közismert jelképévé és tanyaggá Európa egyetemein.
A tömegturizmus ne befolyásolja a zsámbéki romtemplom műemlékvédelmét!
A szakértőkből álló szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy anapjainkban az örökség-ideológia, a nosztalgia-divat, tömegturizmus, a populizmus egyre erősebb nyomást fejt ki a szakemberekre a rekonstrukciók, azaz (az információs technológia bázisán, de) anyagukban is megvalósuló újraépítések iránt.
„A társadalmi igények természetesen nem hagyhatók teljesen figyelmen kívül, de azok érvényre juttatása nem veszélyeztethet, nem szüntethet meg kiemelkedő egyedi értékeket” – mutatnak rá. Állásfoglalásukban hangsúlyozzák: a történetileg kialakult állapot radikális átalakítása, a műemlékvédelem hitelességi szempontjainak mellőzése miatt a romállapot megszüntetése, a teljes kiépítés értékvédelmet nem, csak más – például turisztikai, gazdasági – célokat szolgáló neohistorizmust eredményezhet.
Ugyanakkor hozzáteszik azt is, hogy állásfoglalásukban nem arról van szó, hogy minden, a romhoz hozzátett tégla vagy kő súlyos vétek lenne. De meggyőződésük, hogy a mai állapotot minden (szükséges) hozzátétel nélkül, tehát csak tisztán konzerválni volna szabad.
„Értelemszerűen biztosítani kell a rom fenntartható állapotát” – hangsúlyozzák.
Romtemploma nélkül többé nem lenne Zsámbék az, ami
Aláhúzzák azt is, hogy meglátásuk szerint a műemlékre nagyobb veszélyt jelent a másik véglet. Különösen kártékonynak tartják, ha ezek a kiépítések azzal a (valójában megtévesztő) szándékkal készülnek, hogy hitelesnek, eredetinek állítják magukat. Így ugyanis véleményük szerint
tudományos megalapozottságú műemlék-restaurálás helyett 21. századi hamis pótlékok jönnek létre.
„Rendkívüli jelentősége van annak, hogy a zsámbéki romtemplom minden nézetében, közelről, de főleg távolabbról, a táj meghatározó eleme. A településképben romtemplom szoborszerű szimbólum, ami különböző pontokból a látványt uralva más és más arcát mutatja. Zsámbékot ma is, mint már évszádok óta, a zsámbéki templomrom teszi Zsámbékká. Romtemploma nélkül Zsámbék sem lehet a történelmi Zsámbék” – írják.
Ilyen terveket tudnának támogatni
Az ICOMOS állásfoglalásában rámutat arra is, hogy templomrom és környezete karbantartás nélkül méltatlan állapotba került. Ez a konzerválás jellegű beavatkozást indokolja. Elismerik, hogy a környezet rendezetlen, a látogatóknak a rom jelentőségéhez méltó fogadása, tájékoztatása megoldatlan. Éppen ezért a beavatkozás elmulasztása meglátásuk szerint a rom pusztulásának a gyorsulását eredményezi, ami megengedhetetlennek tartanak. Ugyanakkor
megengedhetetlennek tartják azt is, hogy a rom sajátos szépsége, táji kapcsolata, történeti dokumentum volta megszűnjön létezni.
Meglátásuk szerint meghirdetett építészeti tervpályázat lehetőséget teremt arra, hogy a romtemplom védelmére a hely rangjához méltó helyreállítási javaslatok szülessenek. Emellett lehetőséget ad arra, hogy a területet, a romtemplom környezetét méltó módon rendezzék. Sőt, arányos léptékű szakrális funkciónak is lehetőséget tudnak teremteni.
Hangsúlyozzák azonban, hogy az ICOMOS MNB azokat a tervjavaslatokat tartja elfogadhatónak, amelyek szerint a műemlék együttesének restaurálása és környezetének rendezése úgy történik, hogy a romtemplom megújulása után – továbbra is romként – megőrzi páratlan artisztikus, történeti megjelenését, és domináns eleme marad környezetének a településképben, ill. táji megjelenésében– s amelyhez hosszú távra biztosítva lesz a méltó bemutatás, és a folyamatos gondozással fenntartható állapot.
Lelépő, a fotókért köszönet a The Urbex Club-nak és Deák Attilának