Hamarosan megkezdődik az ország legnagyobb téltemető, tavaszköszöntő eseménye Mohácson. A február 12 és 17 között zajló, nagyszabású hagyományőrző fesztiválról, a busójárásról hét érdekességet gyűjtöttünk össze.
1. A mohácsi sokác népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
2. A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokácok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és
rajtaütöttek a babonás törökökön,
akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
3. A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok.
4. A busók öltözékének nélkülözhetetlen eleme a borzas busóbunda, a vászongatya, a bocskor, a faragott álarc, a tarisznya és a buzogány.
5. Nem hiányozhatnak a zajkeltő eszközök sem, öles kereplőkkel és kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
6. A busójárást – első magyarországi elemként – vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az UNESCO 2009-ben.
7. Ahogyan azt a Lelépő korábban már megírta, 2023-ban a karneváli-szezon egyik legjobb úti céljának választotta hazánkat a National Geographic. A világ egyik legismertebb magazinjának cikkében Bolívia, New Orleans, Tanzánia és az angliai Dartmoor Nemzeti Park mellett szerepelt Magyarország, illetve a busójárás.
A NatGeo szerint a magyar farsang és a busójárás vetekszik a velencei karnevállal
Lelépő, fotók: a busójárás hivatalos oldalai