Emberi csontmaradványok, muskétagolyó, nyílhegy és egy Jagelló-kori érme is előkerült Pusztamarótnál, ahol régészek egy csaknem ötszáz évvel ezelőtti véres összecsapás nyomait kutatják. A Gerecse erdejében ráadásul egy monumentális középkori palota maradványait is sikerült feltérképezni.
Pusztamarót ma békés kirándulóhely a Gerecsében, 1526 őszén azonban egészen más kép fogadhatta az erre járót. A mohácsi vereség és Buda elfoglalása után az Esztergom felé menekülők egy csoportja itt próbált ellenállni az oszmán csapatoknak. A korabeli források szerint elsáncolták magukat, ellenállásukat azonban leverték, és sokan életüket vesztették.
Most újabb régészeti leletek kerültek elő, amelyek közelebb vihetnek annak megértéséhez, mi történt ezen a helyen ötszáz évvel ezelőtt.
A Pilisi Parkerdő és szakmai partnerei által végzett kutatás egyik legizgalmasabb eredményét azon a területen érték el, ahol már 2024-ben is emberi csontokat figyeltek meg. A régészek újabb szétszóródott emberi maradványokat találtak,
környezetükből pedig muskétagolyó, nyílhegy és Jagelló-kori érme került elő.
A középkori Marót falu területén dárdákat, golyókat, valamint egy 1524-ben vert II. Lajos-érmét is találtak. Ezek a leletek a forrásokban szereplő maróti összecsapás nyomaira utalhatnak, sőt azt is jelezhetik, hogy a harcok az egykori kastély közvetlen környezetét is elérték.
Nemcsak az 1526-os eseményekről sikerült azonban többet megtudni. Talajradaros vizsgálatokkal és régészeti feltárással kirajzolódott az erdő és az avar alatt rejtőző egykori palotaegyüttes alaprajza is. A déli épületegyüttes 35-ször 27 méteres lehetett, alápincézett, akár háromszintes szárnyakkal, és olyan falakat is azonosítottak, amelyek az írott forrásokból ismert torony maradványai lehetnek.
Az északi, mintegy 20-szor 12 méteres épülettömb pedig feltehetően az Estei Hippolit esztergomi érsek által reneszánsz stílusban emelt új palota volt. A kutatók tetőcserepeket, 15–16. századi kerámiákat, mázas kályhacsempe-töredékeket, faragott köveket és egy nürnbergi zsetont is találtak.
A helyszín múltja még ennél is régebbre vezet. Az írott források alapján itt állhatott Zsigmond király egykori vadászkastélya: az uralkodó 1388-ban adományozta Marótot az esztergomi érseknek, a kastély első ismert írásos említése pedig 1399-ből származik.
Az épület és a középkori település pusztulását az 1526 őszén történtekkel hozzák összefüggésbe.
A feltárt leletek tudományos vizsgálata még nem zárult le, így Pusztamarót története további meglepetéseket tartogathat. A helyszínt közben a Pilisi Parkerdő rendezte, és új információs táblát is elhelyezett, amelyen a kirándulók megismerhetik az egykori kastély és a maróti tragédia történetét, valamint a legfrissebb régészeti eredményeket.
Lelépő