A diósgyőri vár újjáépítése a magyar kulturális örökség megőrzésének egyik legnagyobb szabású projektje. A monumentális léptékű beruházást komoly szakmai viták övezik.
A 14. századi fénykorához hasonló pompájában tündökölhet hamarosan a diósgyőri vár
„Épül, szépül Magyarország” – írta közösségi oldalán Vitályos Eszter kormányszóvivő azokhoz a friss fotókhoz, amiket az újjáépülő diósgyőri várról osztott meg. Ahogy fogalmaz, a Modern Városok Program keretében zajló fejlesztés célja, hogy a vár és közvetlen környezete Közép-Európa meghatározó turisztikai központjává váljon.
„A rohamléptekkel haladó felújításnak köszönhetően, 2025 tavaszán Diósgyőr vára a 14. századi fénykorához hasonló pompában várhatja majd újból látogatóit” – fűzte hozzá.
A politikus emlékeztetett arra is, hogy a diósgyőri vár Magyarország egyik legjelentősebb és legismertebb középkori világi épülete. A Szinva-patak völgye fölé magasodó sziklatömbön épült
Nagy Lajos korabeli vár Buda, Visegrád és Zólyom mellett, királyi székhelyként is szolgált.
A négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal, valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb erődítménye volt.
Viták kereszttüzében a beruházás
A közvéleményt és az építésszakmát azonban erősen megosztja a fejlesztés. Az archeologia.hu szakmai lap például egyenesen tragédiának nevezi a beruházást.
Buzás Gergely régész-művészettörténész cikkében hosszan taglalja azokat a hibákat, amelyek meglátása szerint az újjáépítést jellemzik. Az egyik ilyen, hogy „a várfalban futó kazamatafolyosó Hazael Hugo 18. századi rajzáról jól ismert puskalőrései helyett a falsíkot kőkeretes neogótikus ablakok sora töri át, viszont elmaradt az említett rajzon ábrázolt övpárkány, amely a kazamata járószintjén körbefutva tagolta a várfalat. Készült viszont egy tagolatlan mellvéd, amelynek nyoma sem látszik Hazael Hugo felmérésén.”
Kiemelte a szakértő azt is, hogy „az eredeti konyhaépület emeletes mivoltára nem ismerünk bizonyítékot, sőt ennek léte a konyhatér esetében – amelyet a terem közepén feltárt tűzhely helyzete alapján bizonyosan egyetlen nagy szabadkémény fedhetett – elég valószínűtlennek is tűnik.”
Lelépő