Fiatal vadmacska jelölte meg a kameracsapdát, ami elvileg észrevétlen kellene maradjon számára is – erről számolt be a Lelépőnek Bakó Gábor.
Bakó-Hegedüs Kinga és Dr. Bakó Gábor beszámolója szerint egy kutatás azt vizsgálja, lehet-e olyan kameracsapdákat kihelyezni természeti területekre, amelyek szagtalanok, hangot sem bocsátanak ki és éjszakai infravörös világításuk sem érzékelhető a célfajok számára, mivel a beszerezhető vadkamerák infravörös ledjei nem teljesítenek jól ebből a szempontból.
Izgalmas kutatás keretében figyelték meg az állatot
„Jelenleg azzal szembesülünk, hogy a megszokott útvonalát bejáró vadmacska nem csak észleli az útjába került idegen tárgyat, de meg is jelöli azt” – mondta a Lelépőnek a biológus házaspár. A kísérletet mégis sikeresnek könyvelik el a kutatók.
A macska- és a kutyafélék eleve jelölik a kiemelkedő tárgyak felszínét, köveket, fatuskókat, letört ágcsonkokat.Így a szakértők szerint egyáltalán nem meglepő, hogy az egyik estéről a másikra a kedvenc kidőlt fatörzsükön megjelent akadályt, ami jelen esetben egy kamera, birtokba akarják venni. ”
Ettől függetlenül az éjszakai vadászat során egyszer se veszik észre az őket megvilágító fényforrásokat, és nem szagolták ki a kamerákat” – teszik hozzá.
Egy viselkedésbiológiai feltételezés szerint a dagasztás a territórium megjelölésének egyfajta sajátos módszere, amikor a macska az ujjbegyek közt lévő illatmirigyeivel megjelöli a számára kedvezőnek értékelt helyet.
Biztosan vadmacska látható a felvételen
‘” A fajtisztaság megállapítása csak genetikai vizsgálatok segítségével lehetséges, mégis arra következtetünk, hogy tisztán vadmacska kölyökkel van dolgunk” – mondják. Kiemelik, erre utal a farok gyűrűk száma, a nyaki mintázat, a fekete talp, a fehér áll. A vadmacskára jellemző a jellegzetesen barna ágyékszőrzet, a háti fekete csík far előtti végződése is, és abból a tényből is erre következtettek, hogy a Bükk-hegység lakott területektől számított egyik legtávolibb pontján készült a felvétel.
„A szüleit is jól ismerjük, mert róluk már nagyjából húsz felvételünk van ezen a helyszínen, amit a HRAMN ökológiai hálózat mintaterületeként vizsgálunk a növényborítás és az emlősök és madarak előfordulásának változásain keresztül” – fűzték hozzá.
Lelépő, A felvételt készítették: Bakó-Hegedüs Kinga és Dr. Bakó Gábor, A kamera a kormányhivatal engedélyével a HRAMN kutatási program keretein belül került kihelyezésre.