Mintegy 700 zarándok indult el hétfőn Budapestről Lengyelországba. Az úti cél a magyar pálosok szerzetesrendje által alapított czestochowai Szűz Mária-kegyhely a Fekete Madonna zarándokvonattal.
Kigördült a zarándokvonat
Budai László, a 8. Boldogasszony zarándokvonat szervezője, a Misszió Tours vezetője hozzátette, a pandémia óta vonattal még nem voltak Czestochowában, ahol főképp lelki programokban lesz részük a zarándokoknak. Csütörtökön, a lengyel édesanyától született Szent László királyunk ünnepén szentmisén vesznek részt Krakkóban, a II. Szent János Pál-bazilikában.
Mosóczi László, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója felidézte, a Misszió Tours és a MÁV-Volán-csoport 2011 óta működik együtt, ez idő alatt mintegy 30 zarándokvonatot és 21 ezer utast továbbított különböző belföldi és nemzetközi zarándoklatok helyszínére.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az indulás előtt úgy fogalmazott,
„Imádságokon és barátságokon keresztül győznünk kell a békességben”.
Hozzátette: imádkoznunk kell a magyar-lengyel ezeréves barátságért is.
Czestochowa Fekete Madonnájáról
Lengyelország vallási központja, Czestochowa, elválaszthatatlan a Jasna Góra kolostortól és a Fekete Madonna híres ikonjától. Az ikon egyenes tartású, álló Mária-alakot ábrázol, aki bal karján tartja Jézust, és utat mutat.
A legenda szerint a képet maga Szent Lukács evangélista festette a Szent Család asztalának fájára.
A tudományos kutatások azonban azt mutatják, hogy a festmény a XIII. században készült, és mielőtt Czestochowába került volna, egy balkáni ikonosztázban volt. Ez azonban nem csökkenti a kép jelentőségét: a czestochowai Fekete Madonna és a szentély a lengyel nemzet fontos kultuszhelye.
A XVII-XVIII. században a czestochowai kép a legfontosabb és legnagyobb tiszteletben álló keresztény ereklyék közé tartozott, közvetlenül a „nem emberi kéz által készült” Krisztus-képek mellett. Az első ismert felújítást Jagelló Ulászló finanszírozott. Ezt követően is megmaradt azonban Madonna arcán lévő sebhely, amely csodás jelnek számít.
Úgy tudni, a sérülés 1430-ban keletkezett, amikor rablók támadták meg a czestochowai szentélyt.
A király által támogatott felújítás a kép legrégebbi dokumentált restaurálása volt Lengyelországban.
Jasna Góra különleges jelentőségét a lengyelek számára 1655-ben, a svéd invázió idején nyerte el. 1657. március 16-án János Kázmér király Jasna Górán imádkozott Lengyelország megmentéséért a protestáns svéd és magyar seregektől.
Imái meghallgattattak.
A Fekete Madonna csodálatos erejét számos eset bizonyítja: például azok mankói, akik újra járni tudtak, valamint a fogadalmi ékszerek és táblák. A kép különleges jelentőséggel bír a lengyelek számára, amit az is bizonyít, hogy gyakran öltöztetik drága ruhákba. A XVII. század második felétől kezdve a czestochowai kép hét ruhát kapott, köztük a legszebbeket rubinokkal, gyémántokkal, gránátokkal, türkizzel és gyöngyökkel díszítve.
Lelépő