A középkori Magyarország, azon belül is Buda legfontosabb utcája a Fő utca volt. Ez kötötte össze a Budai várat az olyan stratégiai jelentőségű városokkal, mint Esztergom vagy Visegrád. Az 1600-as évek végén, 1700-as évek elején svábokat telepítettek a területre, köztük egy Christ Antal nevű pékkel, aki nem csak kenyeréről, hanem hitéről is híres volt. Templomot építtetet.
A sváb, aki mert nagyot álmodni
Miután Christ Antal hivatalosan is Buda polgára lett, beindította a vállalkozását, ami nagyon szépen gyarapodott. Biztos volt abban, hogy sikereit Istennek is köszönheti, így hálája jeléül kápolnát akart építtetni. A munkálatok közben elvesztette felesését és gyermekeit is, s közben az is biztossá vált, hogy a kis kápolna kicsinek bizonyul a környék hívői számára. Mivel vagyonát nem tudta kire hagyni, úgy döntött:
mindenét a szent ügyre, nevezetes a kápolna kibővítésére áldozza.
Az építkezés 1750-ben kezdődött el Nepauer Máté vezetésével, akinek a nevéhez a barokk stílusú Batthány téri Szent Anna templom is fűződött. Mielőtt Christ Antal építtető meghalt, gondoskodott arról is, hogy a svábok által mélyen tisztelt Szent Flóriánról legyen majd elnevezve a kibővített kápolna. A választás nem volt véletlen: Szent Flórián a pékek, a kovácsok, a kéményseprők és a tűzoltók védőszentje, aki köré az évszázadok során jelentős kultusz alakult ki.
A nagyobb kápolna végül 1760-ra készült el.
Teltek múltak az évtizedek évszázadok, a közeli kórház bezárását követően pedig a kápolna magára maradt. A Kelet-Magyarországról Budára települt görög katolikusok azonban felkarolták és elhatározták, hogy felújítják. A munkálatok során nem várt akadályokba ütköztek.
Építészeti szenzációk és lenyűgöző végeredmény
Az árvízvédelmi intézkedések miatt ugyanis a Fő utca szintjét egy méterrel meg kellett emelni, így a kápolna padlószintje ugyanennyivel lejjebb került. Azért, hogy ne kelljen sok lépcsőt építeni, úgy döntöttek: feltöltik nagyjából hetven centi földdel. Feljebb emelték a bejáratot, új padlózatot alakítottak ki, ám
a kápolna teljesen eltorzult, groteszk látványt nyújtott, ráadásul a falak nagyfokú vizesedésnek is indultak.
Mérnököket vontak be a munkába, s végül úgy emelték meg a templom teljes szerkezetét kézi erővel, orsók és rudak segítségével, hogy a falakat nem bontották el. Magyarországon addig ilyet, még senki sem csinált, így aztán volt nagy izgalom. A hadművelet azonban sikerrel járt: az egész épület egyszerre kezdett el emelkedni milliméterről milliméterre.
Közben folyamatosan aláfalazva próbálták a stabilitást megőrizni.
Miután túljutottak a nehezén, új padlószintet alakítottak ki, majd elkészült a templombelső, úgynevezett liturgikus tere is. A régi barokk oltár elemeit eltávolították,
a helyére pedig görögkatolikus előírásoknak megfelelő teret alakítottak ki.
A főoltáron Szent Flórián, a mellékoltárképen pedig Szent Mikós látható, aki az egyház védőszentje.
Lelépő, fotók: Szent Flórián templom weboldala, archív