Megnyílt a Csontváry-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A festőgéniusz születésének 170. évfordulóján közös kiállítással ünnepel a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum.
A tárlat felidézi az akkor még patikusként dolgozó Csontváry indulását: látható első, pillangókat ábrázoló olajfestménye, valamint korai madárfestményei is.
A látogató megismerheti a festő korai portréit, önarcképeit, majd első, itáliai tanulmányútjai során megalkotott tájképeit, melyekkel elkezdte a fényjelenségek, a különböző napszakok, a természet erői megjelenítésének vizsgálatát.
Bosznia, Görögország, a Hortobágy, a Felvidék vagy Egyiptom tájai egyaránt megihlették Csontváryt, aki utazásai során a „nagy motívumot” kereste.
Ezt végül Szicíliában és szülőföldjén találta meg: a csaknem egy időben készült, grandiózus, A taorminai görög színház romjai és Nagy Tarpatak a Tátrában című tájképeit a közönség együtt csodálhatja meg.
A Szépművészeti Jón csarnokának terei olyan óriásvásznak hatásos bemutatását is lehetővé teszik, mint a Mária kútja Názáretben vagy a harminc négyzetméteres Baalbek.
Csontváry Libanonban festette meg nagy hatású cédrusfestményeit (Zarándoklás a cédrusokhoz; Magányos cédrus), majd 1909-ben Nápoly környékén alkotta meg utolsó olajképét, a Tengerparti sétalovaglást. A kései munkák bemutatása után a kiállítás záró egysége áttekinti az életmű sorsát és a Csontváry-kultusz kialakulásának kezdeteit is.
Mint ismert, Budapesten utoljára hatvan évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry Kosztka Tivadar műveiből. A mintegy negyven művet felsorakoztató tárlat három hónapig lesz megtekinthető a fővárosban, ezt követően Pécsre, az idén ötven éves Csontváry Múzeumba utazik.
Lelépő.hu, fotók: Liget Budapest, Palkó György