Szerdán nyílt meg a Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből című kiállítás a Pesti Vigadóban. A tárlat fotókon, eredeti terveken, reprodukciókon, maketteken és videókon keresztül mutatja meg a Budapestre készült, de meg nem valósult építészeti elképzeléseket.
Százhetven épület, ami nem született meg végül
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) kiállítását a főváros létrejöttének 150. évfordulója alkalmából rendeztek meg. A tárlat százhetven terven, maketten, fotón és videón keresztül érzékelteti, hogy milyen lehetett volna a város. Ezt hangsúlyozta Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója a szerdai sajtóbejáráson.
Jórészt a múzeum gyűjteményéből, kisebb részt magángyűjteményekből mutat be a kiállítás városképeket és épületeteket a századfordulótól a 2000-es évekig.
Ezek az építmények csak a tervező asztalon léteztek, de különleges értékkel bírnak.
Nagynevű építészek, például Gregersen Hugó, Rimanóczy Gyula, Ybl Miklós vagy Magyar Péter terveit láthatja a közönség – tette hozzá Almássy Kornél.
Kovács Dániel muzeológus, kurátor a sajtóbejáráson elmondta, tematikusan csoportba állították a terveket. Az alapján tematizálták, hogy az elképzelések meghiúsulását milyen tényezők befolyásolták.
Így alakult ki a történelem, a környezet, társadalom, művészet vagy divat csoport.
Elképesztő toronyházat terveztek a Deák térre
Az első teremben installáció fogadja a látogatókat, itt hét helyszínt lehet bejárni virtuális utazáson keresztül, 3 D-s videó segítségével, amely megmutatja, hogy milyen lett volna a városkép, ha létrejönnek az épületek.
Látható köztük a több mint százötven méter magas toronyház, amelyet Gregersen Hugó a Deák téri Anker-palota szomszédságában képzelt el az 1920-as években. Hihetetlen látványt nyújt a Magyar Péter és Lázár Antal gyalogoshídjai 1993-ból.
A Gellérthegyre 1935-ben egy luxus szállodát álmodtak meg.
Schaeffer Ferenc a Duna-korzóra tervezett négy magasházat az 1960-as évek közepében, a francia tervező, Michel Macary toronyháza pedig a Népstadion mellett állt volna.
Különleges eszközökkel készültek a tervek
Kovács Dániel ismertetése szerint a Hogyan lesz egy terv sosem volt című rész különböző építészeti tervek fajtáit veszi sorra. A vázlattól, a diploma-és pályázati terveken keresztül az engedélyezési-és kivitelezési tervig minden megtalálható.
Azt mondta, sok építészeti elképzelés nem azért jön létre, hogy megvalósuljon, hanem, hogy valami mást mutasson meg. Ez lehet akár az alkotó tehetsége, hozzáértése vagy a már meglévő terekkel kapcsolatos új alternatíva megmutatása.
A kiállításon láthatók kézi tusrajzok, terv-és makettfotók, és egy akvarell is.
A II. világháború utáni újjáépítés számos terv megszületését eredményezte
Kiderül, hogy milyen lett volna a Deák Ferenc tér, ha az 1950-es években felépül a Nemzeti Színház, de látható Gerlóczy Gedeonnak a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnokhoz készült 1938-as ötlete is.
Kovács Dániel hangsúlyozta: a II. világháború után sok építész ábrándozott arról, hogy miként lehetne újjáépíteni Budapestet. Közülük a történelem csoportban látható Vákár Tibornak a Gellért fürdő kibővítésére készült 1946-os terve.
Ennek megvalósítására akkoriban nem lett volna pénze a fővárosnak.
Több tervet fiókokba helyeztek el, az egyikben Olgyay Viktor és Olgyay Aladár híres építész ikerpár elképzelése látható Észak Pest beépítésére 1945-ből. Ybl Miklós 1886-os, a királyi palota bővítésére vonatkozó ötlete, amely látható a kiállításon is, az építész halála miatt hiúsult meg. A bővítés végül Hauszmann Alajos elképzelése valósulhatott meg – mondta.
Több elképzelést is kiállítottak a Nemzeti Színház épületének a megvalósítására, köztük 1965-66-os ötleteket, valamint a 1996-os nyertes pályázatot, Bán Ferenc tervét is. A Déli-pályaudvar, Budapest metrótervei, valamint Tálos Gyula utópisztikus városvízió is megtekinthetők. Ezek mellett Istvánffy Mária 1972-es a Kelenföldre tervezett mozgó pályaudvara is szerepel a kiállításon.
Zalotay Elemér öt méter hosszú pauszrajza a Csillaghegyi szalagházhoz, valamint Rónay Kazimir 1911-es nyilvános telefonfülke elképzelése is helyet kapott a meg nem valósult ötletek között.
A kiállítás január 14-ig látogatható a Pesti Vigadóban.
Lelépő, Forrás és fotók: MTI, Balogh Zoltán