Lelépő
Image default

„Néha csak elmegyünk a csodák mellett” – Interjú Böröczky Bulcsúval, a Balaton fotóművészével

Egy fotó akkor válik igazán maradandóvá, ha nem csupán látványt, hanem érzést is közvetít. Böröczky Bulcsú képei pontosan ilyenek: elcsendesítik a nézőt, és újra felfedeztetik vele a Balaton sokszor látott, mégis ismeretlen arcát.

A festőművész nagyapa öröksége, a dróntechnológia kínálta új perspektíva és az érzelmi alapú képalkotás összetalálkozásából született meg az a látványvilág, amely most „Horizont” címmel, két kápolnában, két különböző nézőpontból tárja elénk a magyar tenger arcait. A fotóművésszel többek között arról beszélgettünk, mit jelent számára a magasból látni, hogyan formálta életét a Balaton közelsége, és miért hisz abban, hogy a fotó valójában egyfajta meghívás a csodára való rácsodálkozásra.

Emlékszel arra, hogyan kezdődött a kapcsolatod a fotózással? Mi vonzott ebben a kifejezésmódban kezdetben, és hogyan mélyült el az évek során?

Nagyapám festőművész volt és a képalkotást tőle tanulva festegettem régen. Szerettem, de valahogy nem teljesedtem ki benne, tudtam, hogy ez még nem az én utam. Visszatekintve érzem, hogy az a néhány év, a Tőle való tanulás milyen hasznos is most számomra. Mindig fotózgattam, úgy ahogy bárki, de az áttörést valóban a légifotózás jelentette.

Egy udvarunkba zuhant kis drón, ami a szomszédban nyaraló család eszköze volt, keltette fel bennem az érdeklődést.

Ez után vettem meg az első légi fotós eszközömet és az évek során egyre profibbra cserélgettem. Szerencsére két fotópályázat fődíja is drón volt, amit megnyertem, így az hatalmas lehetőségeket adott eszközfejlesztés tekintetében. Ezek az első drónfotó és agrofotó versenyek voltak. Közben idővel a hagyományos fényképezés is egyre többször került elő és ma már kizárólag ez vállalkozásunk fő tevékenysége is. Beleszerettem a földi, hagyományos fényképezésbe is. Mára már a fotózásról szól minden napom, reggeltől estig.

A drónfotózás mit ad számodra, amit más módszerrel nem tudsz megragadni?

Ez kapott el elsőre. A technológia, a perspektívából adódó lehetőségek a magasból elénk táruló csoda elvarázsol. Mára azonban már csak a képeim fele készül a levegőből.

Hogyan változott meg a tájról és a térélményről alkotott képed azóta, hogy a magasból is figyeled a világot?

Van az úgy, hogy fentről kicsit szebb a szép, de mindenképpen más és ezt jó megmutatni az embereknek. Néha csak úgy elmegyünk a csodák mellett, vagy mert megszoktuk, mert minden nap arra járunk, vagy mert van egyéb gondunk is mint hogy észrevegyük az apró csodákat.

Madártávlatból letisztulnak a dolgok, kicsit elsimul minden és a látható horizont is kicsit távolabbra kerül.

És persze van amit másképp nem is láthatunk, vagy veszünk észre, csak a magasból.

Miért lett a Balaton a fő témád?

Itt élek a tó mellett, ide születtem és soha nem is fogok innen elmenni. Mindenütt találok témát, de a Balaton az maga a csoda, ebben nagyjából mindenkivel egyetértünk. Minden naplemente máshogyan gyönyörű, minden évszak, nap és perc más és más csodákat produkál.

A június 6-án megnyíló kiállításod a HORIZONT címet kapta. Ez nemcsak vizuális utalás, de szimbolikus jelentést is hordozhat. Mit jelent számodra?

A cím egyszerű jelentése látóhatár, az a vonal, ahol az ég a távolban találkozni látszik a földdel, a nap a horizont alá bukik este. Ez a cím, tájfotózás tekintetében egyértelmű is, de igen, van ennek a szónak mögöttes jelentései is.

Átvitt értelemben gyakran jelképezi a határokat vagy korlátokat, amelyeket valaki vagy valami elérhet. A horizont a megismerés, a felfedezés és az ismeretlen területek jelképeként is szolgálhat. Amikor valaki átlépi a horizontot, az egy új terület vagy tapasztalat felfedezését jelentheti.A horizont lehet az álmaink és vágyaink iránytűje, amely arra ösztönöz minket, hogy előre tekintsünk, és higgyünk abban, hogy jó jövő vár ránk. A horizont lehet az új lehetőségek és kalandok szimbóluma, amelyek várnak ránk az ismeretlen jövőben.

Ezek a jelentések a fotózás határátlépésére, a belőle adódó lehetőségekre utalhat,

illetve az életünkben felmerülő változások szülte új kihívások és lehetőségek meglátását és megvalósítását szimbolizálja.

Milyen szempontok szerint válogattad össze a fotókat erre a tárlatra?

Ez nagyon nehéz volt, tekintve, hogy több ezer fotót készítettem a cirka tíz év alatt. Szempont a Balaton és Balatonboglár volt. Ez azért segített a szűrésben, hisz tájképeim nem csak itt és ebben a témában készültek az évek során.

Tehát úgy lesznek kiállítva a képek, hogy Balatonboglár képei a Vörös kápolnában, a balatoni fotók pedig a Kék kápolnában lesznek megtalálhatóak. A két épület Bogláron, a Kápolna dombon, egymástól néhány méter távolságban helyezkedik el, a gyönyörű Erzsébet parkban, ahol csodálatos balatoni panorámában lehet részünk.

Mit szeretnél, ha a látogatók magukkal vinnének erről a kiállításról? Inkább szemléletformálás, érzelmi hatás vagy vizuális élmény a cél?

Miután a fotózásom mélyen érzelmi alapon működik, talán azt is tudok leginkább adni vele másoknak. De örülök a más perspektívából történő fotóknál a rácsodálkozásoknak is és hát a vizuális élmény mindenképpen az alap.

Böröczky Bulcsú fotós képeiből készült kiállítás ingyenesen megtekinthető 2025. június 6 és 29 között hétfő kivételével minden nap 12 és 18 óra között a balatonboglári Kék és Vörös kápolnában. A kiállítás június 6-án, pénteken, 18 órakor nyitják meg.

Lelépő, fotók: Böröczky Bulcsú Facebook oldala

Kapcsolódó