A betlenfalvi kúria és a hozzá tartozó kastély a történelem csendes tanúiként emlékeztetnek minket arra, hogy a múltunk része nemcsak a nagyobb, ismertebb lárványosságokban rejlik. Ott van az elfeledett, elhagyott épületekben is, amelyek helyreállítása a közösségi emlékezet és a kulturális identitás megerősítését szolgálná.
Orosz Örs felvidéki politikus nemrégiben lenyűgöző fotókat osztott meg közösségi oldalán a méltatlanul elhanyagolt betlenfalvi barokk kúriáról. Ez a pusztulófélben lévő épület egykor impozáns múlttal büszkélkedett, és ma is rejteget történelmi értékeket. A padlásán például egy eredeti reneszánsz födémgerenda díszes maradványa bukkant elő, amely bizonyítja, hogy az épület sokkal régebbi történetet mesél, mint azt elsőre gondolnánk.
Orosz Örs a Műemlékek Fóruma nevű Facebook-csoportban korábban megosztott videójából számos érdekességet megtudhatunk a ma siralmas állapotban lévő, de mégis lenyűgöző kúriáról.
Az egykori Szepes vármegye területén található Betlenfalva (Betlanovce) község nemcsak a híres Faigel–Thurzó kastély miatt ismert, hanem azért is, mert annak hátsó kertjében rejtőzik ez az egyszerűbb, mégis értékes kúria. A 16. század közepén Görgey Kristóf által építtetett egyszerű, egyszintes, részben alápincézett épület az idők során több átalakításon esett át. Az eredetileg reneszánsz stílusú kúra a 18. században kapta meg mai barokk stílusjegyeit, beleértve a jellegzetes manzárdtetőt is.
A kúria későbbi sorsa azonban kevésbé dicsőséges. A szocializmus idején óvodaként működött, ami paradox módon hozzájárult ahhoz, hogy az épület legalább szerkezetileg megőrizze állapotát. Az egykori angolpark, amelynek központi tengelye a Tátra hegyeire nyújtott kilátást, mára eltűnt, ahogyan az udvar más épületei, például a kis vármegyeháza is semmivé lett.
A kúria padlásán talált reneszánsz gerenda különösen fontos felfedezés. A gerendán látható rozetta alakú díszítések arra utalnak, hogy a jelenlegi barokk tetőszerkezetbe másodlagosan beépítve őrizték meg a régi födémszerkezet egy darabját.
Ez a lelet nemcsak esztétikai értéket képvisel, hanem a múlt építészeti megoldásainak ritka tanúja is.
Lelépő, fotók: Orosz Örs Facebook oldala