A Nemzetközi Földtudományi Unió (IUGS) a világ legjelentősebb 200 földtani örökségi helyszíne közé választotta a Bakony-Balaton-felvidék plio-pleisztocén kori freatomagmás monogenetikus vulkáni mezőjének fordított tájképét – jelentett be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.
Elképesztő elsimerést kapott a Bakony-Balaton felvidék
A tájékoztatás szerint a nemzetközi szervezet korábban már közzétett egy listát a világ első száz földtani örökségi helyszíneiről, amelyet idén augusztusban az IUGS 37., Dél-Koreában rendezett Nemzetközi Földtani Kongresszusán további száz helyszínnel bővítettek.
Ezen, a második százas listán szerepel a Veszprém vármegyei helyszín, egyedüli magyarországiként.
A nemzeti park közleményében rámutattak: a Bakony-Balaton-felvidék vulkanikus térségének különlegességét több tényező alkotja. A több mint ezer Celsius fokos kőzetolvadék a földkéreg repedésein keresztül a karbonátos kőzetekben és az üledékekben vízzel érintkezett.
Így a vulkáni aktivitás heves gőzrobbanásokkal (freatomagmás kitörésekkel) érte el a felszínt.
A monogenetikusság pedig azt jelenti, hogy a vulkánok aktivitása egyszeri volt – jelezték.
A Tapolcai-medence vulkánjairól
A tájékoztatás szerint a Tapolcai-medence vulkánjai a 4,5 és 3 millió évvel ezelőtti időszakban működtek, a pliocén-pleisztocén korban.
Az erózió jellegzetes vulkáni dombokat hozott létre, a tanúhegyeket.
Hangsúlyozták, hogy a tanúhegyek nem az egykori vulkáni felszínformákat, hanem azok gyakran gyökerükig lepusztult maradványait, roncsait jelenítik meg.
Mint ismert, a Földön gyakoriak az ilyen, úgynevezett fordított domborzati viszonyok. Fontos azonbabn kiemelni, hogy az egykor lávával feltöltött, szorosan egymás mellett elhelyezkedő freatomagmás vulkánokból álló hasonló felszínformák ritkák. Az IUGS ezt a különleges geomorfológiai értéket ismerte el – áll a közleményben.
Lelépő, fotók: Somogyi László balatoni túravezető Facebook oldala