Lelépő
Image default

Mától látogatható az ország legcukibb kiállítása

A kortárs képzőművészetben jelenlévő, aktuális és egyre nagyobb szakmai érdeklődést kiváltó jelenség, a cukiság (cuteness) témáját járja körül a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum új időszaki kiállítása.

Mitől cuki a cuki?

A cukiság jegyei Japánban az Edo korszak (17-19. század) idején jelentek meg először festményeken és nyomatokon. Az 1970-es években az élet minden területét átszövő kulturális jelenségnek, a kawaii (a japán szó jelentése: aranyos) térnyerésének köszönhetően vált népszerűvé, majd fokozatosan elterjedt az egész világon. A Ludwig Múzeum szerint ma már a cukiság globális vizuális trendként is értelmezhető.

Jellegzetes elemei, így például a manga és az anime, a rajzfilmek és a videójátékok, a popkultúra vizuális világából erednek.

Napjainkban a cuki (cute) univerzalitásának, széleskörű jelenlétének lehetünk tanúi. A közösségimédia-bejegyzések, az emojik és a gifek mellett a logók, a reklámok, antropomorfizált tárgyak sokaságán köszön vissza.

Körbevesz minket a cukiság

A cukiságnak az ezredforduló után erőteljes térnyerésen ment keresztül. Fokozódó társadalmi beágyazottsága egyre sürgetőbbé tette a megértésére irányuló behatóbb vizsgálódások megtételét. Ezek többnyire jóval túlmutatnak a cukiság mint egyszerű áruesztétika kategóriáján, és inkább a kommunikációban betöltött performatív szerepének komplexitására helyezik a hangsúlyt.

A cukiság esztétikája a folyamatos körforgásban lévő, nagyszámú vizuális, főként digitális tartalmaknak köszönhetően a kortárs képzőművészekre is hatással van.

A közösségi média kínálta, a technikai szükségszerűség kényszere által teremtett feltételek (négyzet alapú esztétika) azt eredményezik, hogy a műtárgy és az árucikk, illetve az önkifejezés és az anyagi haszonszerzés (például influenszerek) közötti határok elmosódnak, ezáltal a köz- és a magánélet sokszor szétválaszthatatlanul egymásba csúszik.

Berobban a cukiságfaktor

A Ludwig Múzeum szerint annak köszönhetően, hogy a cukiság a kortárs művészetben inspirációja jelentős részét a nem magas művészethez tartozó vizuális kifejezőeszközökből, képregényekből, rajzfilmekből és videójátékokból nyeri, jelenségként még inkább felerősíti a kortárs kultúra decentralizált állapotát.

A kiállítás azt vizsgálja, milyen módon emelték be az egyes alkotók saját művészeti gyakorlatukba a cukiságfaktort. Rávilágít arra, milyen elméletekre támaszkodtak, és milyen formai vagy hangulati reprezentációt választottak a közvetíteni kívánt üzenet megfogalmazásához.

A cukiság faktor című kiállítás a téma első nagyszabású magyarországi, valamint régiós bemutatója.

A kiállítás elsősorban nem értékítéletet hivatott közvetíteni. Egy globálisan jelen lévő vizuális, elméleti jelenséget kíván feltárni és nemzetközi, illetve hazai alkotók művein keresztül megérteni.

A nemzetközi válogatás egy olyan transzkontinentális látásmódra mutat rá, amely a művészet egyetemességére is reflektál. A kiállításon tizennégy ország összesen harminckét művésze vesz részt. Olyan nemzetközileg elismert kortárs alkotók munkái láthatók, mint Cosima von Bonin, Eddie Martinez, Annette Messager, Austin Lee, Murakami Takasi, Katherine Bernhardt. Mellettük a fiatal hazai (Bozó Szabolcs, Makai Mira) és régióbeli (Maja Djordjevic, Martin Lukác) alkotók műveivel is megismerkedhet a nagyközönség.

Forrás és fotók: MTI

Kapcsolódó