Ahogyan azt a Lelépő is megírta, a Szent György téri ásatások közben érdekes leletek kerültek elő. A 14. századi emlékek mellett a Budavári Palotanegyed történetének jóval későbbi mementóját is megtalálták. Egy nagyméretű, téglából épített hatszögletű alapot tártak fel a Szent György tér déli részén, amely az egykor itt állt Hentzi-emlékműhöz tartozott – adta hírül a Nemzeti Hauszmann Program.
Budapest első politikai emlékművének névadója Heinrich Hentzi von Arthurm, egy svájci származású katona volt. 1849-ben,
a szabadságharc idején az ellenséges császári erők parancsnokaként Buda védelmét irányította.
Az osztrák védők közül több mint hétszáz katona esett el, hadifogságba négyezerkétszáz fő került. A sebesültek között volt a védők parancsnoka, Hentzi tábornok is, aki egy, a Szent György téren kapott haslövésbe három nappal később belehalt.
Közutálat tárgya lett a Hentzi-emlékmű
A szabadságharc leverése után 1852-ben készült el a Hentzi-emlékmű, amelyet Ferenc József saját maga állíttatott az őérte küzdő katonák emlékére. A huszonkét méter magas, fémből készült, százhúsz tonnás alkotás egy neogótikus stílusú építmény volt. A főalak egy fekvő páncélos lovag volt, aki fölé egy angyal nyújt babérkoszorút. A mellékalakok, három nő és három férfi képében a fő katonai erényeket mintázták meg:
hűség, igazságosság, nagylelkűség, éberség, önfeláldozás, hit.
A talapzat hat oldalán az elesett védők neveit sorolták fel.
Az emlékmű évtizedeken át – még a kiegyezés után is – eredeti helyén maradt, a magyarok számára az elnyomás és a császári hatalom megtestesítője lett, a köznyelv csak szégyenoszlopként emlegette.
Mindent megtettek, hogy elpusztítsák
A lakosság olyan mély ellenszenvvel viseltetett az emlékművel szemben, hogy egy idő után folyamatos rendőri védelmet kapott, mert több esetben megpróbálták megrongálni, felrobbantani.
Lebontásának oka végül szintén a császár lett.
Erzsébet királyné halála után a főváros vezetése felajánlotta, hogy emléket állít Sissinek, és ennek helyéül a Szent György teret jelölték meg. Ferenc József ezt nem utasíthatta el, így 1899-ben a „szégyenoszlopot” áthelyezték a hűvösvölgyi hadapródiskola udvarára. 1918-ban, az őszirózsás forradalom idején megrongálták, majd 1920-ban elárverezték a mellékalakok egy részét, végül a többit beolvasztották a Hungária ércöntödében.
Lelépő, fotók: Nemzeti Hauszmann Program Facebook oldala