A Bősze Ádám Zenei Antikváriumban bukkant föl Bartók Bélának egy eddig ismeretlen kompozíciója – jelentette be közösségi oldalán Bősze Ádám.
A hivatalos tájékoztatás szerint az alkalmi darabot 1907. október 1-jén írta, szerelme, Geyer Stefi hegedűművész egy levélben küldött kérdésére. Geyer szeptember 29-én egy dallamot küldött a zeneszerzőnek azzal a kérdéssel, hogy „ezt hogyan harmonizálná meg?”, ami tulajdonképpen annyit tesz, hogyan öltöztetné fel további hangokkal az önmagában álló melódiát.
Bartók sommásan annyit írt a kézirat elejére, „Így ni!”, majd következett a mű, amelynek a tempómegjelölése Adagio molto, azaz nagyon lassan. Az első sor alatt azonban ott a folytatás: con molto espressione, amoroso, tehát mély kifejezéssel, szerelmesen.
„Kétségtelen, hogy a fiatal komponista nem csupán egy választ, hanem egy zenei szerelmes levelet küldött Geyer Stefinek. Ezt bizonyítja az a négy, Bartók által külön megjelölt szakasz, amelyben az úgynevezett Geyer Stefi-motívum tűnik föl, ahogyan a művésznőnek dedikált korai hegedűversenyben; ez egy vezérdallam, mely szerelmi üzenetet is hordoz” – magyarázza Bősze Ádám.
Hozzáteszi, a páratlanul értékes dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, igaz, hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként. Az antikvárius 2024-ben vásárolta meg, azóta nem tárta a szélesebb nyilvánosság elé.
Vikárius László, a budapesti Bartók Archívum vezetője szerint nem fér kétség az aláírás nélküli kézirat hitelességéhez, mely – véleménye szerint – a magyar kultúrörökség pótolhatatlan része.
Lelépő