Tóvárosi Fischer Emil porcelánművészeti hagyatékát mutatja be a felújított velencei Meszleny-kastély, amely szombaton nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
A Meszleny-család története szorosan összefonódik a Velencei-tó múltjával, a Vas vármegyéből származó nemesi família a 18. század elején vetette meg lábát Fejérben. Az L-alaprajzú kastély építésének pontos ideje nem ismert, az 1700-as évek második felében készült el az első, barokk épületrész, majd a 19. század elején klasszicista stílusú szárnyat és toldalékokat építettek hozzá.
A Meszleny-család 1945-ig lakta az épületet, a II. világháború után előbb a Kultuszminisztérium üdülője lett, majd államosították és gyógypedagógiai iskolaként hasznosították. Az épület lejtmenete 1975-ben, az iskola kiköltözésével indult meg, nem sikerült ugyanis olyan hosszú távú funkciót találni, amely garantálta volna a szükséges karbantartást. A kastélyparkot is feldarabolták, úttörő- és ifjúsági üdülőtáborokat létesítettek benne.
A kastély új funkciója szorosan összefügg azzal az egyedülálló gyűjteménnyel, amelynek állandó bemutatására az intézmény vállalkozik. Tóvárosi Fischer Emil (1863-1937) népi szecessziós porcelánművészete a magyar iparművészet azon különleges fejezetéhez tartozik, amely a századforduló európai szecessziós törekvéseit a magyar népművészet ornamentikájával és formakincsével kapcsolta össze.
A Fischer Emil Múzeum létrehozása nem csupán egy kiállítóhely megnyitását jelenti, hanem egy veszélyeztetett kulturális örökség megmentését és hosszú távú fenntartható gondozását is.
Lelépő, fotók: MTI/Kocsis Zoltán