Kevés budapesti intézmény őriz annyi legendát, mint a Fővárosi Állat- és Növénykert. 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit, azóta generációk találkozóhelye, tudományos műhely és építészeti csemege egyben. A „haza bölcsétől” az Elefántkapuig, Xantus Jánostól a Nagyszikláig tíz pontban idézzük fel a legizgalmasabb történeteit.
A Városliget szélén álló, Európa egyik legrégibb állatkertje nemcsak állatokról szól: alapítók, tervezők, híres látogatók és korszakos építészeti megoldások formálták. A következő válogatásban a nagy pillanatok és a kedves apróságok is helyet kapnak.
1. 1866. augusztus 9.: megnyílik a pesti állatkert
A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-os indulásával Európa legrégebbi állatkertjeként tartjuk számon. A Városligetben kapott otthont, és látogatása már indulásakor is társasági eseménynek számított.
2. Az első igazgató: Xantus János
Az utazó, etnográfus, természettudós, Xantus János sokoldalúsága alapozta meg az intézmény tudományos rangját. Vezetésével a gyűjtemény gyorsan gyarapodott, a közönség pedig valódi „világszalonként” kezdte emlegetni a kertet.
3. A nyitáskori arculat építészei
Az első épületeket Szkalnitzky Antal és sógora, ifj. Koch Henrik tervezték. A pavilonok a 19. század közepi ízlést tükrözték, és meghatározták az állatkert korai karakterét.
4. Ajándékok a Füvészkerttől és Xantustól
Gerenday József, a Füvészkert igazgatója több mint száz példányból álló gyűjteményét ajánlotta fel, Xantus pedig amerikai papagájokkal, galambokkal és más szárnyasokkal gazdagította a kollekciót. A nyitókínálat így rögtön sokszínű lett.
5. A „házi kassza” és az állatkert legendája
Feljegyzések szerint Gerenday felesége, Sebastiani Lujza sürgette leginkább az állatkert létrehozását, nem ok nélkül. A megvásárolt állatok ellátása addig a családi kasszát terhelte.
6. Deák Ferenc és Kristóf, a barnamedve
A „haza bölcse” a megnyitás után szinte naponta betért kedvencéhez, Kristófhoz. A legenda szerint esernyője hegyére tűzött zsemlével etette a medvét.
7. Xantus terepen is gyűjtött
Az első igazgató nem elégedett meg adományokkal. Titeltől Galacig bejárta az Al-Dunát, hogy vízi- és gázlómadarakat gyűjtsön. A terepmunka nyomán a pesti állatkert korán különleges fajokkal büszkélkedhetett.
8. Szecessziós csoda a kapuban
A 20. század eleji megújuláskor szecessziós pavilonok és az ikonikus Elefántkapu születtek (Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevével fémjelezve). Ezek a máig meghatározó részletek a kert építészeti aranykorát jelzik.
9. A Nagyszikla és a Kisszikla – mérnöki attrakció
A vasbetonból formált mesterséges sziklamonstrumok nemcsak látványosak, hanem korszakos mérnöki teljesítmények is. Panorámát és természetközeli élményt adnak a város közepén, d e kijelenthető az is, hogy jóval megelőzték koruk állatkerti trendjeit.
10. Háborúk, újjáépítés, fajvédelem
A 20. század viharai súlyosan megtépázták a gyűjteményt, de a kert újjászületett. Ma nemzetközi tenyészprogramokban (pl. EEP) vesz részt, botanikai gyűjteményt gondoz, és kiemelt oktatási-közösségi szerepet vállal.
Lelépő, fotók: Fortepan